Kiszoruló befektetők és a rászorulók nehezedő helyzete
A Wekerle Plusz rendelet kötelezővé teszi a legalább öt évig tartó életvitelszerű helyben lakást, miközben szigorúan megtiltja az ingatlan bérbeadását.
Argyelán József ezzel kapcsolatban rámutatott: „Ez tényleges szigorítás az Otthon Starthoz képest, ahol nem volt bentlakási kötelezettség. A befektetési célú vásárlás jelen volt a piacon, nem is elhanyagolható mértékben. Nem volt ritka, hogy valaki úgy vásárolt lakást, hogy nem is állt szándékában beköltözni, hanem kiadásra szánta.”
Magyar Péter miniszterelnök korábban azzal indokolta az átalakítást, hogy a korábbi hitelfelvevők 76 százaléka a legfelső két jövedelmi tizedbe tartozott, így a rendszer nem az igazi rászorulókat támogatta, hozzátéve, hogy az október 31-i határidővel „ezzel a folyamatban lévő ingatlanvásárlások rendben lezárhatók.”
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ugyanakkor rámutatott, hogy a jövedelmi koncentráció piaci sajátosság: „ez nem kizárólag az Otthon Start sajátossága: a támogatott konstrukció bevezetése előtt is a felső két jövedelmi tizedhez került a lakáshitelek 67 százaléka.”
A Bankmonitor szakértője úgy látja, a kamatemeléssel a ténylegesen rászoruló fiatalok lakáshoz jutása is nehezedik, hiszen a használt ingatlanok megszerzése lényegesen drágábbá válik – ismertette a Szeretlek Magyarország.
