A kávézók, irodák és otthonok megszokott wifirouterei észrevétlenül válhatnak hatékony megfigyelőeszközökké, amelyekhez sem kamerára, sem különleges érzékelőkre nincs szükség. A Karlsruher Institut für Technologie (KIT) kutatói bebizonyították, hogy a wifieszpözök és az útválasztók között folyamatosan áramló, titkosítatlan rádiójelekből rádióalapú képek készíthetők. Az így kapott adatokból a rendszer másodpercek alatt felismeri a térben tartózkodó személyeket – írta meg a ScienceDaily.
A kutatók 197 résztvevővel tesztelték az eljárást, és a rendszer közel 100 százalékos pontossággal azonosította az embereket, függetlenül attól, hogy milyen szögből látta őket a jel, vagy hogyan sétáltak. A technológia legnagyobb veszélye éppen a láthatatlanságában rejlik. A hagyományos térfigyelő kamerákkal ellentétben a wifihálózatok semmilyen látható nyomot nem hagynak, miközben folyamatosan pásztázzák a környezetüket.
A Karlsruher Institut für Technologie kutatása szerint saját telefon sem kell a megfigyeléshez
Mivel a módszer a térben terjedő rádióhullámok mozgását és visszatükröződését elemzi, a megfigyelt személynek nem kell okostelefont, okosórát vagy bármilyen más csatlakozó eszközt magánál hordania. „A rádióhullámok terjedésének megfigyelésével képet tudunk alkotni a környezetről és a jelenlévő személyekről” – magyarázta Thorsten Strufe professzor, a KIT információbiztonsági intézetének szakértője. Hozzátette: „Ez a működésében hasonló egy normál kamerához, azzal a különbséggel, hogy a mi esetünkben a felismeréshez fényhullámok helyett rádióhullámokat használunk.”
Ez azt jelenti, hogy a saját telefon kikapcsolása sem nyújt védelmet. „Így nem számít, hogy van-e nálad wifieszpöz vagy sem. Elég, ha a környezetedben más wifieszpözök aktívak” – mutatott rá Strufe. A korábbi hasonló kísérletek még drága, speciális hardvereket vagy lézeres LIDAR-szenzorokat igényeltek, ez az új módszer viszont a sima lakossági wifirouterek normál működését használja ki.
Láthatatlan hálózatok fenyegetik a magánélet védelmét
A technikai megoldás a routerek és a kliensek közötti titkosítatlan jelzésrendszert, az úgynevezett nyalábformálási visszacsatolási adatokat (BFI) használja ki. Mivel ezeket az információkat az eszközök védelem nélkül sugározzák a hatótávolságon belül, bárki elfoghatja őket. A mesterséges intelligencián alapuló modell a BFI-adatokból több nézőpontú képet generál a testről, majd a betanított minta alapján pillanatok alatt beazonosítja a megfigyelt embert.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az eljárás komoly adatvédelmi kockázatokat hordoz, különösen autokratikus rendszerekben, ahol tüntetők vagy ellenzéki csoportok észrevétlen nyomon követésére használhatják. „A technológia nagy teljesítményű, de ugyanakkor kockázatot jelent az alapvető jogainkra, különösen a magánélet védelmére” – hangsúlyozta Strufe. A szakértők szerint a leendő IEEE 802.11bf wifiszabványba már most kötelező védelmi és adatvédelmi garanciákat kellene beépíteni, mielőtt a módszert tömegesen kihasználhatnák.
