A tizenhat éven aluliak közösségi média használatának betiltása vagy az algoritmusok opcionális kikapcsolása tetszetős politikai lépésnek tűnik, a probléma gyökerét azonban egyáltalán nem érinti. A felhasználókra hárított felelősség helyett a digitális platformok üzemeltetőire kellene törvényi gondossági kötelezettséget terhelni, mivel a függőséget okozó dizájnelemek és a profitéhség közvetlenül rombolják a társadalmi kohéziót és a mentális egészséget – írta meg a The Guardian.

A szexuális beleegyezésért küzdő Chanel Contos által elindított kezdeményezés nem véletlenül irányította a figyelmet az algoritmusok veszélyeire. A szakember a canberrai National Press Club előtt tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy a nagy techcégeknek túl könnyű olyan rendszereket tervezniük, amelyek strukturális reformnak látszanak, valójában azonban tökéletesen megfelelnek az üzleti érdekeiknek. Az algoritmusok ugyanis nem csupán profilozzák a felhasználókat, hanem a személyes szokásaikat kihasználva láncolják őket a képernyő elé.

Zoe Daniel szerint a techóriások felelősségre vonásához szigorú szabályozás kell

A folyamatos görgetésre tervezett felületek, a sötét mintázatok és az agresszív értesítések következtében a figyelemterjedelem és a produktivitás érezhetően csökken, miközben a mentális problémák és a társadalmi elszigetelődés statisztikailag kimutathatóan növekszik. A megosztó és felháborodást keltő tartalmak előnyben részesítése a konszenzusos hangokkal szemben tovább mélyíti a törésvonalakat. Zoe Daniel volt ausztrál parlamenti képviselő és újságíró hangsúlyozta, hogy a digitális információs szuverenitás visszaszerzéséhez elengedhetetlen egy kötelezően kikényszeríthető gondossági kötelezettség bevezetése a technológiai óriásokkal szemben.

A politikus korábban egy olyan törvénytervezetet nyújtott be az ausztrál szövetségi parlamentben, amely a brit és az európai uniós jogszabályok legjobb elemeire épült. A javaslat lényege az volt, hogy a platformoknak kötelezően biztonságossá kell tenniük a digitális tereket a gyermekek és a teljes közösség számára. A tervezet a legszigorúbb alapértelmezett adatvédelmi beállításokat követelte meg, valamint biztosította volna az algoritmus teljes kikapcsolásának lehetőségét a fiatalok, az étkezési zavarokkal és mentális problémákkal küzdők, valamint a függők védelmében.

A tartalomtörlés helyett a rendszerek működését kell megváltoztatni

A szabályozás nem állt meg a felhasználói opcióknál, hanem részletes kockázatértékelést és a felmerülő veszélyek aktív elhárítását követelte meg a cégektől. A független kutatók számára hozzáférést biztosított volna az algoritmusok működéséhez, a szabályok megszegése esetén pedig a platformok globális éves árbevételének akár 10 százalékáig terjedő bírságot helyezett kilátásba. A javaslat így valódi, érdemi visszatartó erőt jelentett volna a techvállalatok számára.

A megközelítés lényege, hogy nem a káros tartalmak egyenkénti törlésére kell koncentrálni, mert az a tapasztalatok szerint teljesen hatástalan harc. Ehelyett a tartalmakat terjesztő és felhangosító rendszereket kell elszámoltathatóvá tenni, hogy a platformok feleljenek a saját kialakításukból eredő társadalmi, érzelmi és politikai kockázatokért.