A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) szakemberei még a hetvenes évek elején létrehoztak egy gépet, amely egy kis számolgatás után arra jutott, hogy az emberi civilizáció a 21. században össze fog omolni.
A világvége-előrejelzésekre persze már akkor is legyintettek a legtöbben, azonban szerencsétlenségünkre a jelen és a közeli jövő némileg a programot igazolja.
Még a globális gondok feltárásával foglalkozó nemzetközi szervezet, a Római Klub bízta meg az MIT kutatócsapatát a programfejlesztéssel, ugyanis szerették volna megtudni, hogy a civilizációs fejlődés mennyire fenntartható hosszú távon. Az igaz, hogy a 18. század elején Isaac Newton is 2060-ra jövendölte a világvégét a saját matematikai kalkulációi alapján, azonban World3 a 20. század végi gazdasági trendek mellett figyelembe vette a modern éra vesztőkártyáit is, így
Az 1972-ben a The Limits to Growth (A növekedés határai) című tanulmányban pedig arra jutottak, hogy várhatóan 2072-ig elérkezik az emberiség alkonya. A tanulmány persze hatalmas nemzetközi visszhangot keltett, és akit komolyabban érdekel a téma, az magyarul is megtalálja az azóta 28 nyelvre lefordított, több millió példányban elkelt kötetet.
Computer predicts the end of civilisation (1973) | RetroFocus
In 1973, Australia’s largest computer predicted trends such as pollution levels, population growth, availability of natural resources and quality of life on …
A program szerint 2020 körül a szennyezettség miatt a népesség fogyatkozni kezd, évtizedekkel később pedig az emberi civilizációnak ma ismert formájára alig lehet majd ráismerni.
Fagyott május: Az apokalipszis nulladik órája – Kritika / ContextUs
Lichter Péter első alkotása eljátszik a gondolattal, hogy milyen lenne egyedül túlélni egy posztapokaliptikus világban. A rendező ugyan első nagyjátékfilmje a Fagyott május, de már korábban készített rövidfilmeket. A főleg avantgárd, kísérleti jellegű alkotások jó alapot biztosítottak számára alkotása elkészítéséhez.
Később több tudós is ellenőrizni szerette volna a program jóslatait, 4 éve egy ausztrál tudós, Graham Turner összevetette World3 előrejelzéséit a legfrissebb adatokkal, és a megállapítása szerint a prognózisa meglehetősen pontos volt.
Valamint akad számos olyan tényező, amelyet nehezen lehet belekalkulálni főleg egy ilyen régi forgatókönyvbe. Ezek között akadhatnak negatív faktorok (háború, természeti katasztrófa vagy egy globális járvány), valamint olyanok, amelyek segíthetnek nekünk átvészelni a modern kor kihívásait: alternatív módszerek a környezetszennyezés és a pazarlás csökkentésére, olyan technológiai vívmányok, amelyekkel forradalmasíthatjuk a közlekedést vagy a termelést, na és ne feledkezzünk meg a zöldenergia hatékonyabb kihasználásáról.
