Stephen Hawking posztumusz üzenetében arra figyelmeztetett, hogy a tudomány és az oktatás világszerte veszélyben van. A tudós halála előtt felvett szavait hétfőn, utolsó könyve londoni bemutatóján játszották le.
A 76 éves Hawkins márciusban hunyt el, utolsó könyve, a Brief Answers To The Big Questions (Rövid válaszok a nagy kérdésekre) az emberiség nagy kérdéseire fogalmazza meg a válaszait, és olyan témákat érint, mint isten létezése, a világ keletkezése, el kell-e hagynia a Földet az emberiségnek, hogy fennmaradjon, létezik-e más intelligens élet az univerzumban vagy az időutazás lehetősége.
A londoni Tudomány Múzeumában tartott könyvbemutatón elhangzott felvételen Hawking arra figyelmeztetett, hogy a tudomány és az oktatás világszerte nagyobb veszélyben van, mint valaha. Az elméleti fizikus Donald Trump amerikai elnök megválasztását és a 2016-os brit Brexit-szavazást “a szakértők, s köztük a tudósok elleni globális lázadás részeként” idézte.
Hawking elismerte, hogy a tudománynak számos komoly problémával kell szembenéznie a világon, mint a klímaváltozás, a túlnépesedés, a fajok kihalása, az erdőirtás és az óceánok pusztulása, ugyanakkor továbbra is arra bíztatta a fiatalokat, hogy:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]nézzenek fel a csillagokra és ne a lábuk elé! Próbáljátok megérteni, amit láttok, és gondolkodjatok róla, hogyan keletkezett az univerzum. Fontos, hogy ne adjátok fel! Engedjétek szabadjára a képzeleteteket! Formáljátok a jövőt[/perfectpullquote]
– üzente a tudós.
A Brief Answers To The Big Questions, amelyet a The Daily Telegraph kritikusa “egy csodálatos elme briliáns kis könyvének” nevezett, hétfőn jelent meg. A könyvön Hawking tavaly kezdett el dolgozni, de már nem jutott a végére. Halála után gyermekei és tudós kollégái Hawking hatalmas munkásságának anyagaiból merítve fejezték be a könyvet.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Bizonyos kérdéseket rendszeresen feltettek neki. A könyv pedig megkísérli összefoglalni a legjobban definiált, legvilágosabb, legautentikusabb válaszait[/perfectpullquote]
– mondta el lánya, Lucy Hawking a bemutatón.
A legjobb dolgok, amelyeket Stephen Hawking a világnak adott
Stephen Hawking több álmatlan éjszakát okozott az elméleti fizikusoknak, mint bármi a történelemben, mégis, tudományos munkásságának mértékéhez talán csak popkultúrális jelenléte hasonlítható. A professzor tisztában volt vele, hogy ritka betegsége miatt válhatott ilyen népszerűvé a tömegek szemében, azonban ezt minden szinten kiaknázta, hogy kutatásainak, tudományterületének fontosságára felhívja a figyelmet.
A könyvben Hawking egyebek mellett kifejti, hogy nézete szerint az emberiségnek nincs más választása, mint elhagyni a Földet, ha nem akarja kockáztatni a “megsemmisülést”, és azt jósolta, hogy a számítógépek a következő száz év alatt túlnőnek az emberi intelligencián, de
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]meg kell győződnünk arról, hogy a számítógépek céljai a miénkhez igazodnak[/perfectpullquote]
– idézett a könyv válaszaiból a Phsy.org tudományos portál.
Hawking úgy vélte, hogy az emberi fajnak fejlesztenie kell mentális és fizikai tulajdonságait, de a genetikailag módosított szuperemberek, akik nagyobb memóriával és betegségekkel szembeni védettséggel rendelkeznek, veszélyeztethetik a többieket.
A tudós válaszai között azt is megfogalmazta, hogy mire az emberek rájönnek, mi történik a klímaváltozással, talán már túl késő lesz. Hawking szerint isten nem létezik, nincs megbízható bizonyíték a túlvilágra, az emberek a világra gyakorolt hatásuk és továbbadott génjeik révén élnek tovább.
A következő ötven évben megértjük majd, hogyan kezdődött az élet – vetítette előre a tudós, aki úgy gondolta, hogy addigra azt is felfedezhetjük, hogy létezik-e máshol is élet az univerzumban.
Hawking több mint ötven évig küzdött egy gyógyíthatatlan motoros neuronbetegséggel, az amiotrófiás laterálszklerózisal, ami miatt megbénult és csak egy számítógépen keresztül, beszédszintetizátorral tudott kommunikálni környezetével. Hamvait júniusban helyezték el a Wesminster Abbey-ben, Charles Darwin és Isaac Newton síremléke között.
