Ex Machina (2017), Szárnyas fejvadász 2049 (2017), A nő (2013). Csak néhány random filmcím az elmúlt évekből. Egyvalami azonban közös bennük: mindháromban fontos szerepe van a valósághű női robotoknak. Tükrözik a jelenünket, érdekes kérdéseket vetnek fel. De akkor mi a baj velük?
Az elmúlt évtizedekben elképesztő mértékben fejlődött a technológia. De a legnagyobb változást egyértelműen a robotok területén érték el a kutatók. Ma már csupán egyetlen akadály áll a mesterséges és a valóságos között: az „uncanny valley”, vagyis a rejtélyes völgy jelenség.
Az elméletet Masahiro Mori japán robotikaprofesszor nevezte el az 1970-es években. A professzor idén lesz 92 éves, tehát még láthatja, hogy feltételezései igaznak bizonyulnak-e vagy sem.
Mori az élethű babákra, bábokra és protézisekre adott emberi reakciókat vizsgálta. Sok tekintetben nagyon eredeti volt, de kellett egy kis idő, mire a világ felzárkózott a nézeteihez.
A legfontosabb, amire Mori rájött az „uncanny” vagyis a rejtélyes jelenléte. A jelenség már a 16. században létezett, elsőként azonban csak 1919-ben dolgozta ki Sigmund Freud. A pszichoanalitikus a babák, bábok, viaszfigurák által kiváltott rettegést vizsgálta. Ezt az elméletet finomította később Mori a robotikában.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Lényege, hogy a már-már emberszerű, de nem élő figurák – legyen az egy szobor vagy robot –, nem csodálattal, hanem rettegéssel töltik el az embereket.[/perfectpullquote]
Mori kifejtette, hogy szerinte lesz idő, amikor ez változni fog, de sokat elmond tanácsa: mellőzni kellene az ilyen típusú robotok gyártását. Bár a legnagyobb vállalatok ezt nem mindig fogadják meg.
Az Amazon kiszállítórobottal állt elő – Veszélyben a futár szakma?
A robot dizájnja a The Verge szerint majdnem azonos egy észtországi startup, a Starship Technologies eszközeivel. Hat kerék és elektromos akkumulátor segítségével sétatempóban tud mozogni. Amazon Scout is a fully-electric delivery system from Amazon designed to safely get packages to customers using autonomous delivery devices.
A művészek azonban élvezik a mesterséges és a valósághű közötti kényelmetlen megoldásokat. Ide sorolhatóak Ron Mueck és Duane Hanson emberszerű szobrai vagy Janet Cardiff és George Bures Miller The Marionette Maker alkotása 2014-ből. Az emberi, nőt megjelenítő robotok esetében valahogy mindig felmerült a szexualitás kérdése. Jordan Wolfson Female figure névre hallgató robotja paradoxonok egész sorát veti fel.
Alkotása nem más, mint egy nőnek ábrázolt homoszexuális férfi, boszorkányszerű maszkban a fején, ami alól platinaszőke haja kilóg. Ruhája pedig többet mutat a kelleténél, miközben csábítóan táncol egy tükör előtt, férfihangon megszólalva.
Alakja rávilágít arra a tényre, amit a fejlesztők legtöbbször nem ismernek fel: azok a robotok, amelyek nem annyira hasonlítanak ránk, de valahogy mégis, sokszor a legemberibbek. Ahogy Mori kutatásai bizonyították, erre még nem vagyunk felkészülve.
A 7 perces videóban Jordan Wolfson Female figure alkotása látható. Érdemes végignézni.
Jordan Wolfson – Female Figure
In 2017 the Stedelijk Museum in Amsterdam showed two works of the American Artist Jordan Wolfson. This is one of them. The other you can watch at https://you…
