A HVG birtokába került nyomozati iratok szerint Juhász Péter Pál környezetében szinte az utolsó pillanatig zajlott a nyomok szisztematikus eltüntetése, miközben a helyszínelők gyermekek elleni bűncselekmények bizonyítékait keresték.
A Szőlő utcai javítóintézet körül gyűrűző botrány minden eddiginél sötétebb fordulatot vett, miután kiderült, hogy az igazgató hálószobájában talált gyermekkéz-lenyomatokat valaki sietve átfestette, mielőtt a szakértők rögzíthették volna. A hatóságok csak a szakértők alaposságának köszönhetik, hogy végül mégis sikerült bizonyítékokat rögzíteniük egy eldugott újszilvási telephelyen. A nyomozás során bebizonyosodott, hogy Juhász Péter Pál környezete aktívan közreműködött a gyanúsított igazgatói lakosztályából származó bútorok kimentésében és megtisztításában.
Kapcsolódó cikk
„A legfelsőbb kapcsolatokkal takarózott” – Új dokumentumfilm mutatja be a gyermekvédelmi rendszer visszásságait, a Szőlő utcai botrányt és Juhász Péter Pál szerepét
A Babák című dokumentumfilm feltárja Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai intézet volt igazgatójának szörnyű tetteit és állítólagos magas rangú kapcsolatait 2026-ban.
Az ügy szempontjából kulcsfontosságú fekete bőrkanapét és foteleket egy közeli hozzátartozó szállíttatta el egy céges telephelyre, hogy azokon később ne lehessen biológiai mintákat rögzíteni. A jegyzőkönyv szerint a gyanúsított férje nem sokkal a szakértők érkezése előtt ablaktisztítóval és bőrápolóval pucolta le a tárgyakat, arra hivatkozva, hogy azok „nagyon porosak” voltak. Ez a fajta „takarítás” azonban a nyomozók számára egyértelműen a szándékos nyomeltüntetés gyanúját vetette fel.
Juhász Péter Pál fekete kanapéja
A helyszínelők végül szó szerint darabokra szedték az ominózus bútordarabokat, hogy a résekben és a huzat alatt megbúvó mikromaradványokat is felkutathassák. Az igazságügyi genetikusok UV-fény segítségével több „csorgásos nyomot” és biológiai mintát találtak, amelyeket bűnjelként foglaltak le a további vizsgálatokhoz. Ez a technikai precizitás elengedhetetlen egy olyan ügyben, ahol a gyanú szerint Juhász Péter Pál a javítóintézet növendékeivel folytatott szexuális tevékenységet ezeken a bútorokon.
Kapcsolódó cikk
Eltüntettek a Kék Fény archívumából egy Szőlő utcában készült riportot, amiben Juhász Péter Pál és Kovács-Buna Károly is szerepel
Napokkal ezelőtt még fent volt a Kék Fény című bűnügyi műsor Youtube-csatornáján, mára viszont elérhetetlenné vált az a Gyerekfogda címet viselő 2019-es anyag, amelyet a Szőlő utcai javítóintézetben forgattak és amelyben feltűnik szereplőként mások mellett Juhász Péter Pál és Kovács-Buna Károly is – szúrta ki a 444.
A Szőlő utcai eset kísértetiesen emlékeztet a korábbi évtizedek intézményi gyermekbántalmazási botrányaira, ahol a politikai lojalitás és a hivatali hierarchia gyakran fontosabb volt, mint a védtelen kiskorúak biztonsága. A történelem során számos példát láttunk arra, hogy a zárt intézetekben zajló szisztematikus elnyomás felett az ellenőrző szervek évtizedekig szemet hunytak a rendszer integritásának védelmében. Juhász Péter Pál ügye rávilágít arra a rendszerszintű hibára, ahol az „érinthetetlenség” látszata mögé bújva követhettek el súlyos bűncselekményeket.
Újszilvási nyomok és az igazság
Az újszilvási telephelyen tartott szemle során készült több mint 130 fotó és videofelvétel a jövőbeli elszámoltatás egyik legfontosabb alapköve lehet. A nyomozati iratok szerint a lefoglalt bútorok minden elemét betűjellel azonosították, hogy a bíróság előtt kétséget kizáróan bizonyítható legyen a bűncselekmények helyszíne. A hatóságok elszántsága azt sugallja, hogy a „darálók” kora után végre a valódi igazságszolgáltatás ideje jött el Magyarországon.
Kapcsolódó cikk
„Titokban árverezték el” – most derült ki, ki vette meg a Szőlő utcai javítóintézet épületét, és a NER-kapcsolat mindenkit sokkolt
Márciusban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2,6 milliárdért árverezté el az egykori Szőlő utcai javítóintézet épületét – de a vevő neve akkor titok maradt. Most felkerült a tulajdoni lapra: a Market-csoport vette meg.
Magyar Péter és a leendő Tisza-kormány számára a Szőlő utcai ügy az első igazi tesztje lesz a beígért transzparenciának és a gyermekvédelem radikális reformjának. Kátai-Németh Vilmos leendő miniszterként már korábban is ígérte, hogy minden ilyen jellegű bűncselekményt visszamenőleg kivizsgálnak, és a felelősök nem menekülhetnek a felelősségre vonás alól. A társadalom feszülten figyeli, hogy az átfestett falak és lemosott kanapék mögül végül előlépnek-e a valódi tettesek és segítőik.
A helyszínelők UV-fény alatt bukkantak rá a lemosott kanapé titkaira, miközben az átfestett hálószobafalak a rendszerszintű bűnpártolás gyanúját vetik fel.
A 2026-os rendszerváltás utáni Magyarországon az elszámoltatás nem maradhat csupán kampányszlogen, ha a nép valódi igazságot és megtisztulást akar. A Szőlő utcai igazgató ügye mérföldkő lehet a tekintetben, hogy sikerül-e végleg felszámolni az „érinthetetlenek” világát hazánkban. Míg az oligarchák vagyonukat menekítik külföldre, addig az ilyen húsbavágó ügyekben a bizonyítékok rögzítése a legfontosabb fegyver a jövő tisztasága érdekében.
Kapcsolódó cikk
Mi történt? Bangó Sándor, „Zsolti bácsi” áldozata visszakozik a Szőlő utcai ügyben
Habár korábban úgy tűnt, a nyilvánosság végre megismerheti a Szőlő utcai bántalmazások egyik kulcsfigurájának, „Zsolti bácsinak” a valódi nevét, a botrány koronatanúja, Bangó Sándor drámai bejelentést tett: a továbbiakban nem viszi tovább ezt a szálat.
