Kapcsolódó cikk
Az új kormánypárt érvelése szerint a hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célú nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, a különböző civil szervezetekre, valamint a sajtótermékekre. A javaslat határozottan leszögezi, hogy ez a típusú megfélemlítő tevékenység teljes mértékben nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában, ez a megállapítás pedig megpecsételi az intézmény sorsát.
Lánczi Tamás szerint Brüsszel valójában a magyar szuverenitást támadja
A hivatal elnöke a saját közösségi oldalán közzétett bejegyzésében homlokegyenest eltérő narratívát vázolt fel, és egyenesen brüsszeli megrendelésként értelmezte a megszüntetést. Lánczi Tamás arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság szándéka a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt: a testület már az elfogadása előtt hevesen támadta a jogszabályt, a későbbiekben pedig hivatalos kötelezettségszegési eljárást is indított a szuverenitásvédelmi törvény ellen.
Kapcsolódó cikk
Az elnök elemzése szerint Brüsszelnek valójában nem is magával a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, hanem a független magyar szuverenitással van áthidalhatatlan problémája. Lánczi úgy véli, hogy az alkotmányos küldetése miatt az intézmény a kezdetektől fogva útjában állt mindazoknak a politikai erőknek, amelyek fel akarják számolni Magyarország önrendelkezését.
A Fidesz is hevesen tiltakozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal bezárása ellen
A folyamatos támadások és a várható megszüntetés ellenére az intézményvezető igyekezett pozitív mérleget vonni a szervezet eddigi munkájáról. Lánczi Tamás a bejegyzésében büszkén emelte ki, hogy a hivatal nyilvánosan bemutatta azt a külföldről finanszírozott hálózatot, amely nyomásgyakorlással és dezinformációs kampányokkal rendszerszintű – és végül eredményes – politikai beavatkozást hajtott végre a magyar közéletben. Zárásként elismerte ugyan, hogy egy állami szerv a jogszabályok értelmében megszüntethető, de hozzátette: az önrendelkezés iránti vágyat soha nem lehet kitörölni a magyar patrióták szívéből.
Kapcsolódó cikk
Az intézményi bezárás terve a korábbi kormánypártból is azonnali ellenállást váltott ki a parlamentben. Lánczi Tamás nyilatkozatát megelőzően a Fidesz is hivatalosan tiltakozott a szervezet felszámolása ellen, arra figyelmeztetve a közvéleményt, hogy az új kormányzat éppen akkor semmisíti meg Magyarország egyik legfontosabb önvédelmi intézményét, amikor a hazai szuverenitást keletről és nyugatról is a legsúlyosabb kihívások fenyegetik.
„…a hivatal nyilvánosan bemutatta azt a külföldről finanszírozott hálózatot, amely nyomásgyakorlással és dezinformációs kampányokkal rendszerszintű – és végül eredményes – politikai beavatkozást hajtott végre a magyar közéletben.”
A 2026-os hatalmi és intézményi átrendeződés tökéletes lenyomata a Tisza-kormány és az ellenzékbe szorult Fidesz közötti ideológiai szakadéknak. Amíg Magyar Péterék a demokratikus normák helyreállításaként és az állampolgári zaklatások megszüntetéseként keretezik a döntést, addig Lánczi Tamás és a korábbi kormánypárt az Európai Bizottság akaratának történő behódolást és az ország önvédelmi képességeinek teljes leszerelését látja a Szuverenitásvédelmi Hivatal bezárásában.
Kapcsolódó cikk
