Hivatalos közleményben reagált a Legfőbb Ügyészség azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint az ukrán pénzszállítók elleni márciusi kommandós rajtaütés kifejezetten az előző kormány, és személyesen Orbán Viktor volt miniszterelnök utasítására történt. A vádhatóság kategórikusan visszautasította a politikai egyeztetések gyanúját, és egyértelművé tette, hogy a hatósági eljárások során a többi hatalmi ágtól teljesen függetlenül működik.
A szervezet tájékoztatása szerint a nyomozások felderítési szakaszában kizárólag törvényességi felügyeletet látnak el, amelynek során önállóan hozzák meg a döntéseiket. A közleményben kiemelték, hogy a vádhatóság sem a régi, sem az újonnan felállt kormánnyal nem tartott, és jelenleg sem tart semmilyen formális vagy informális kapcsolatot az eset kapcsán.
Kapcsolódó cikk
VSquare: „Sötét titkokra derült fény” – Rogán Antal bizalmasa állhat az ukrán pénzszállítós titkosszolgálati akció mögött
Súlyos nemzetközi botrány és titkosszolgálati játszmák árnyékolják be az ukrán állami bank pénzszállító konvoja elleni látványos rajtaütést, amely mögött a legújabb hírek szerint tudatos politikai provokáció állhat.
Az ügyészség biztosította a nyilvánosságot arról is, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően minden szükséges intézkedést megtesznek az ukrán aranykonvoj ügyében. A szervezet hivatalos álláspontja szerint az eljárás jelenlegi fázisában a legfőbb céljuk az események és a háttérben meghúzódó körülmények maradéktalan és teljes körű feltárása.
Csak utólag szerzett tudomást a Legfőbb Ügyészség a TEK látványos akciójáról
Az ügyészség által közzétett hivatalos idővonal éles kontrasztban áll a hatósági fellépés korábban megismert dinamikájával. A tájékoztatás szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal március 4-én tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen pénzmosás egyszerű gyanúja miatt. A vádhatóság a beadvány alapján másnap, március 5-én hivatalosan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságát jelölte ki a nyomozás lefolytatására.
Kapcsolódó cikk
Kiszivárgott a titkos akció: Orbán Viktor személyesen rendelte el az ukrán aranykonvoj lerohanását!
Súlyos jogi és nemzetközi kudarcba fulladt a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a magyar titkosszolgálatok azon látványos március eleji rajtaütése, amellyel egy ukrán pénz- és aranykonvojt kapcsoltak le a határon. Az ügyészségi vizsgálatok a napokban hivatalosan is kimondták, hogy a nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozó fegyveres akciónak semmilyen valós és megalapozott jogi alapja nem volt.
Az ügyészi kijelölést követően került sor a Terrorelhárítási Központ (TEK) bevonásával arra a nagy sajtóvisszhangot kiváltó záhonyi rajtaütésre, amelynek során a hatalmas összegű készpénzt és az aranyat lefoglalták. Az ügyészség nyilatkozata rávilágít egy megdöbbentő tényre: az elvileg a nyomozást felügyelő szerv állítása szerint az akció végrehajtásáról csak utólag, a rajtaütés megtörténte után szereztek tudomást.
A Fővárosi Főügyészség teljesen megsemmisítette a nemzetbiztonsági vádakat
A koordinálatlan hatósági fellépés súlyos jogi következményeket vont maga után a bevetésben részt vevő állami szervek számára is. A Fővárosi Nyomozó Ügyészségen április 27-én hivatalos eljárás indult jogellenes fogvatartás, valamint más bűncselekmények gyanúja miatt, amely kifejezetten az aranykonvojt kísérő ukrán állampolgárok elfogásának körülményeit vizsgálja.
Kapcsolódó cikk
Hatalmas értékű illegális szállítmányra csaptak le: fotókon az Ukrajnából származó, lefoglalt készpénz és arany
Fotókon a lefoglalt ukrán vagyon: 40 millió dollár, 35 millió euró és aranytömbök kerültek elő az M5-ösön megállított pénzszállítókból. NAV nyomozás indult.
Ezzel az új büntetőeljárással párhuzamosan az érintett ukránok kiutasításának jogi alapja is kártyavárként omlott össze a bíróság előtt. Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg arra hivatkozott, hogy a külföldiek magyarországi tartózkodása nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ám a Fővárosi Főügyészség hivatalosan is kimondta, hogy a titkosszolgálat ezt az állítását kellő adattal egyáltalán nem támasztotta alá. Ennek nyomán a hivatal kénytelen volt visszavonni a szakhatósági állásfoglalásait, az idegenrendészet pedig megsemmisítette a kiutasítási határozatokat, végleg hiteltelenítve a nemzetbiztonsági fenyegetettségre épülő narratívát.
Miközben a Legfőbb Ügyészség tagadja a kormánnyal való egyeztetést, kiderült, hogy a tudtuk nélkül végrehajtott rajtaütés miatt április végén jogellenes fogvatartás gyanújával indult eljárás az intézkedő hatóságok ellen.
A Legfőbb Ügyészség 2026 június eleji állásfoglalása alapjaiban rajzolta újra a záhonyi aranykonvoj-ügy jogi és politikai megítélését. A történet egy látványos, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozó határozott állami fellépésből pillanatok alatt egy olyan eljárási káosszá alakult át, ahol az ügyészség immár nemcsak az eredeti pénzmosási gyanút vizsgálja, hanem az intézkedő magyar hatóságok állítólagos jogsértéseit is kénytelen büntetőjogi úton tisztázni.
Kapcsolódó cikk
Újabb fejlemények az ukrán pénzszállító autók ügyében: nyilatkozott 1 kormánypárti vezető és az érintett bank is
Menczer Tamás semmilyen válasz elől nem tért ki, ám ő maga is feltett egy nagyon fontos kérdést.
