Garancsi István megvált a közterületi hirdetési piac egyik legjelentősebb vállalatától, az elefántfüleket üzemeltető ESMA Zrt.-től, amely ezáltal visszakerült az eredeti alapítóhoz. Vajon a tulajdonosváltás csupán egy egyszerű üzleti tranzakció, vagy a Tisza-kormány legújabb, a politikai plakátkampányokat korlátozó jogszabálytervezetének a közvetlen következménye?
A hivatalos cégadatok szerint a milliárdos üzletember vállalata, a Gar-Dam Tanácsadó Zrt. június 10-én szállt ki végleg az évi 2-3 milliárd forintos forgalmat és közel félmilliárdos tiszta hasznot termelő társaságból. Miként képes egy politikai elitváltás ilyen gyorsan átrendezni a hazai gazdaság egyik legjövedelmezőbb szektorát, kikényszerítve a korábbi rendszer emblematikus figuráinak a távozását?
Az eladás hátterében a sajtóértesülések szerint egy kőkemény háttéralku állt, miután az új kabinet az egyik első intézkedéseként hirdetett harcot a köztereket elárasztó, sokszor gyűlöletkeltő politikai üzenetek ellen. Tartható-e a szabadpiaci verseny látszata egy olyan ágazatban, ahol a törvényhozók láthatóan az aktuális tulajdonosi viszonyokhoz igazítják a reklámfelületek engedélyezését vagy éppen a teljes betiltását?
Garancsi István távozása volt az ára a piac megmentésének
Az eredeti tervek szerint a jogszabály a villanyoszlopokra szerelt hirdetéseket is teljesen betiltotta volna, ám a benyújtott végleges törvényjavaslatból ez a drasztikus megszorítás végül váratlanul kikerült. Mennyire tekinthető transzparensnek az az államigazgatási működés, ahol a lámpaoszlopokon futó kampányok túlélése kizárólag azon múlt, hogy a Fideszhez köthető nagyvállalkozó hajlandó-e átadni a stafétát a korábbi tulajdonosnak?
A tranzakció eredményeként Bleuer István visszatért a cég élére, akinek a neve már az 1990-es évek elejétől egybeforrt az ESMA történetével, amikor a Budapesti Elektromos Művek bevonásával megszerezte a kizárólagosságot ezekre a felületekre. Képes lesz-e a veterán reklámszakember újra megszilárdítani a pozícióit egy olyan piacon, amelyet a politikai érdekek az elmúlt évtizedekben folyamatosan ide-oda rángattak?
A közterületi reklámpiac mindig a politika játékszere volt
Az ESMA sorsa a 2010-es évek elején fordult nagyot, amikor a társaság tulajdonosai visszautasították a kormánypárti gazdasági holdudvar, konkrétan a Mahir-csoport felvásárlási ajánlatait. Valóban a közlekedésbiztonság volt a legfőbb érv, amikor a hatalom a kikosarazás után 2012-ben egy törvénymódosítással hirtelen balesetveszélyesnek minősítette és betiltotta a több mint 10 ezer oszlopon lévő felületet?
Kapcsolódó cikk
„Fogy a levegő azok körül, akik kiszolgálták a rezsimet!” – Hamarabb utolérheti a Tisztítótűz művelet a NER-t kiszolgáló Hernádi Zsoltot, mint sokan gondolnák
Hernádi Zsolt és a negyedszázados, megdönthetetlennek hitt olajipari uralkodása a Tisztítótűz művelet megindulásával élete legnagyobb és legveszélyesebb kihívása elé néz a fővárosban. Vajon a túlélőművész cégvezér képes lesz-e kibújni a folyamatosan szoruló hurokból, vagy a magánüzletein keresztül végleg maga alá temeti őt az új politikai elszámoltatás gépezete?
A gazdasági nyomásgyakorlás végül 2015-ben ért célba, amikor a cég a Fidesz-közeli elithez került, és a parlament szinte azonnal, egy újabb törvénymódosítással ismét veszélytelennek ítélte a lámpaoszlopokon lévő elefántfüleket. Lehet-e egyáltalán független üzleti stratégiát építeni egy olyan környezetben, ahol a jogszabályok pillanatok alatt megváltoznak, amint a reklámbevételek egy politikailag preferált oligarcha számláján kezdenek el landolni?
A visszatérő tulajdonos korábban elvesztette az A Plakát Kft. (korábbi nevén Avenir) irányítását is, amely egy svájci cégen, a Publimont AG-n keresztül először Simicska Lajos, majd annak kegyvesztettsége után Mészáros Lőrinc érdekeltségébe vándorolt.
A mostani tulajdonosváltással és a Tisza-kormány új szabályozásával Bleuer István némi revánsot vehet a múltbéli politikai kiszorítósdi miatt. Bár a hagyományos óriásplakátok piacát az új törvények és az önkormányzati tiltások egyre inkább beszűkítik, az ESMA visszaszerzése, valamint a megtűrt citylight-hálózat és a 1,5 milliárd forintos forgalmú Hungaroplakát Kft. megtartása stabil bázist biztosít számára a folytatáshoz. A villanyoszlopok hirdetéseinek a jövője egyelőre biztosítottnak tűnik, bebizonyítva, hogy a magyar közterületi reklámpiac legfontosabb valutája még mindig a megfelelő politikai kompromisszumkészség.
Kapcsolódó cikk
Így szerezheti vissza az új kormány az elherdált állami milliárdokat a NER oligarcháitól – a pszichológiai nyomás buktathatja le a nagyhalakat
Az elmúlt években az állami megbízásokból meggazdagodott gazdasági csúcsszereplők elszámoltatása a hazai belpolitika egyik legfontosabb kérdésévé vált. A jogi szakértők szerint a vagyonelemek polgári peres visszaszerzése mellett a büntetőjogi felelősségre vonás is valós forgatókönyv lehet az érintett üzletemberek számára.
