Kármán András pénzügyminiszter nyilvánosságra hozta a 2027-es költségvetés tervezési irányelveit, miután kiderült, hogy az államháztartás történelmi léptékű deficittel küzd. Vajon az új kormányzat által beharangozott őszinteség és strukturális reform elegendő lesz ahhoz, hogy stabilizálja a gazdaságot egy ekkora pénzügyi örökség árnyékában?
Magyar Péter miniszterelnök korábban egyértelművé tette, hogy a kormányváltás után drámai állapotokat találtak a büdzsében, és a korábban kommunikált hiányszámok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. A Központi Statisztikai Hivatal adatai igazolták a borúlátó helyzetértékelést, miután kiderült, hogy a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya elérte a 9 százalékot az első negyedévben. Hogyan lehetséges visszanyerni a befektetői és a lakossági bizalmat egy olyan időszakban, amikor az államkassza egyetlen negyedév alatt ezermilliárdos mínuszt halmozott fel?
A pénzügyi tárca vezetője egy hétköznapi párhuzammal, a családi kassza példájával érzékeltette az állami tervezés fontosságát, kiemelve a bevételek és kiadások felelős összehangolását. Az előző adminisztráció alatt ez a fajta stabilitás hiányzott, a költségvetés átláthatatlan módon, felelős tervezés nélkül került az Országgyűlés elé. Milyen makrogazdasági következményekkel jár, ha egy ország vezetése alapvető sarokszámok nélkül, folyamatos kapkodás közepette próbálja menedzselni a közpénzeket?
Kármán András a kiszámíthatatlan módosítások korszakát zárná le
A miniszter a 2026-os büdzsét hozta fel intő példaként, amelyet tavaly nyáron fogadtak el, de a tényleges költségvetési év kezdete előtt 8 alkalommal kellett módosítani. Az elemzés szerint az Orbán-kormány nem volt őszinte a magyar társadalommal és a piaci szereplőkkel a gazdaság valós állapotát illetően, a kapkodás pedig elkerülhetetlen bizonytalanságot szült, hiszen kormányváltás nélkül a hiány elérte volna a 8,3 százalékot is. Megengedheti-e magának a hazai gazdaság, hogy a költségvetési törvény csupán egy formális dokumentum legyen, amelyet a végrehajtó hatalom kénye-kedve szerint ír át zárt ajtók mögött?
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány szakít ezzel a káros gyakorlattal, és az államháztartási törvény módosításával egy fix őszi idősávot, várhatóan az október 1. és 31. közötti időszakot jelöli ki a tervezetek benyújtására. Ez a menetrend közelebb hozza a tervezési szakaszt a tényleges megvalósításhoz, így a döntéshozók sokkal megbízhatóbb, friss adatokra támaszkodhatnak a számok véglegesítésekor. Vajon a jogszabályba foglalt szigorúbb határidők valóban gátat szabhatnak a politikai motivációjú osztogatásoknak és az utólagos, átláthatatlan átcsoportosításoknak?
Magyar Péter és a kormányzat a közpénzügyi keretrendszer reformjára készül
A kormányzat hivatalosan is kötelezettséget vállalt az államháztartás fenntarthatóságának javítására, amit a 2027-es törvényjavaslat struktúrája már a gyakorlatban is tükrözni fog. Az új elvek mentén az egyes szakterületekhez kapcsolódó kiadások transzparensen, egy helyen fognak megjelenni, kizárva a korábbi, széttagolt és nehezen követhető finanszírozási gyakorlatot. Képes lesz-e az államapparátus ilyen rövid idő alatt átállni egy olyan feszesebb tervezési modellre, amely a tényleges, várható pénzügyi teljesítéshez igazítja az éven túli kötelezettségvállalásokat?
Kapcsolódó cikk
„A hiány a csillagos egekben van” – Kármán András most bejelentette a pótköltségvetést, és amit az áprilisi rekorddeficitről elmondott, döbbenetes
Kármán András leendő pénzügyminiszter bejelentette: pótköltségvetést nyújt be az új kormány. Április végére a hiány már az éves cél 91 százalékát elérte – Bod Péter Ákos szerint ez a magyar történelem legnagyobb négyhavi deficitje.
A feltárt 2090 milliárd forintos első negyedéves deficit rámutatott, hogy a korábbi időszakban a kamatok emelkedése és a befektetői bizalomvesztés közvetlen összefüggésben állt a szakszerűtlen költségvetési politikával. A bevételi oldalon regisztrált 11,5 százalékos növekedés, benne a megugró áfa- és jövedelemadó-bevételekkel, nem tudta ellensúlyozni a kiadások 18,7 százalékos, robbanásszerű emelkedését. Hogyan lehetséges megállítani ezt az adósságspirált egy olyan környezetben, ahol a kifizetett munkavállalói jövedelmek és a pénzbeni társadalmi juttatások is drasztikus terhet rónak az államkasszára?
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a bruttó állóeszköz-felhalmozás 134 milliárd forinttal, vagyis 26,2 százalékkal esett vissza az első negyedévben az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
A pénzügyi kormányzat számára a 2027-es költségvetés megalkotása lesz az első valódi erőpróba, amelyen keresztül bizonyíthatják a transzparens és felelős gazdálkodás iránti elkötelezettségüket. Az új időkeretek és a szigorodó tervezési elvek alkalmazása elengedhetetlen a piaci bizalom helyreállításához és az államadósság stabilizálásához a következő években. A hazai gazdasági szereplők most árgus szemekkel figyelik, hogy a politikai ígéreteket milyen konkrét, számszerűsíthető lépések követik a költségvetés őszi parlamenti benyújtásakor.
Kapcsolódó cikk
„Nem is vagyunk olyan szegények, mint a Tisza gondolja” – Szalai Piroska a parlamentben nekiment a kormánynak, de Kármán András durván kiosztotta
Éles gazdaságpolitikai vita alakult ki a parlamentben, miután Szalai Piroska fideszes képviselő azonnali kérdést intézett a miniszterelnökhöz a magyarországi szegénységi mutatók kapcsán. A miniszterelnök helyett végül Kármán András pénzügyminiszter reagált a felvetésekre, és a kormányzati álláspont szerint tételesen cáfolta az ellenzéki politikus által bemutatott adatokat.
