Hernádi Zsolt és a negyedszázados, megdönthetetlennek hitt olajipari uralkodása a Tisztítótűz művelet megindulásával élete legnagyobb és legveszélyesebb kihívása elé néz a fővárosban. Vajon a túlélőművész cégvezér képes lesz-e kibújni a folyamatosan szoruló hurokból, vagy a magánüzletein keresztül végleg maga alá temeti őt az új politikai elszámoltatás gépezete?
Hernádi Zsolt befolyása az elmúlt 25 évben messze túlnőtt a Mol igazgatósági tárgyalóin, egy kiterjedt, az egész hazai elitre rátekeredő üzleti polipot hozva létre a háttérben. Az energetikai mamutcég irányítása csupán a jéghegy csúcsa volt: a milliárdos üzletember ügyesen lavírozva ötvözte a saját gazdasági ambícióit a mindenkori hatalom – különösen a Fidesz – stratégiai és személyes érdekeivel. A zsíros részvényopciók és a több százmilliárdos állami projektek közötti láthatatlan hidak felépítése egy szinte érinthetetlen státuszt biztosított számára az Orbán-kormányok ideje alatt. Milyen titkos paktumok és szívességek kötötték össze a cégvezért a politikai döntéshozókkal, amelyek most, a hatalomváltás után hirtelen célponttá tették őt az oknyomozók és a hatóságok számára?
Az első komoly repedések a magánüzletek frontján mutatkoztak meg, ahol a régi harcostársakkal közös befektetések váratlanul a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal fókuszába kerültek az utóbbi hetekben. Pár évvel ezelőtt a Mol-vezér Garancsi István oldalán szállt be a Kopaszi-gátnál épülő, luxuskategóriás grandiózus ingatlanfejlesztésbe, ahol később Tiborcz István is megjelent a befektetők szűk körében. Az állam bőségesen megjutalmazta ezt a konzorciumot: az Orbán-kormány 255 milliárd forint közpénzt különített el arra, hogy a MÁV teljes vezérkarát éppen ezekbe a prémium irodaházakba költöztesse át a városligeti ingatlanokból. A piaci elemzők szerint a kifizetett összeg elképesztő módon, 40-70 százalékkal haladta meg a komplexum valós, piaci értékét, ami azonnal felkeltette a korrupcióellenes nyomozók gyanúját. Magyar Péter miniszterelnök egyenes utalása a Tiborcz-féle irodaértékesítések átvilágítására egyértelmű jelzés volt arra, hogy a hatóságok a résztulajdonos Hernádi zsebét is ki fogják forgatni az eljárás során.
Vitézy Dávid nyílt támadása a Magyar Vagon körüli állami vagyonkimentés miatt
A nyomás azonban nemcsak az irodapiacon, hanem a személyes presztízsprojektek terén is folyamatosan növekszik a cégvezető körül az új kabinet felállása óta. A Fidesz-kormány által erőltetett, vitatott egyetemi modellváltások zászlóshajója, a Corvinus Egyetem fenntartó kuratóriumának elnöki posztját Hernádi éveken át lojálisan, a politikai kritikákat ignorálva töltötte be. Az Orbán-rezsim bukásával és a „rendszerváltás a Corvinuson” diáklázadások kitörésével azonban a levegő pillanatok alatt elfogyott az átpolitizált vagyonkezelők vezetői körül az egyetemi kampuszokon. Az üzletember a múlt héten a teljes megszégyenülést megelőzve, a háttérbe vonulva maga mondott le a kuratóriumi elnökségről, elismerve ezzel a politikai széljárás végleges megváltozását a felsőoktatásban. Meddig tart ki a Mol-vezér politikai védettsége, ha a személyéhez köthető, államilag támogatott projektek dominóként dőlnek meg a választások után?
Az egyetemi visszavonulás után szinte azonnal egy újabb, sokkal súlyosabb pénzügyi botrány kellős közepén találta magát a cégvezér a közlekedési szektorban. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a hétvégén példátlan hevességgel támadta be a hazai vasúti káosz egyik fő okozóját, a Magyar Vagon vállalatcsoportot, amely egy fura állami és magánjogi körforgás révén landolt Hernádi és Habony Árpád köreinek befolyása alatt. A miniszter kíméletlenül rávilágított arra a tényre, hogy a Szalay-Bobrovniczky Kristóf által egykor az oroszokkal privatizált Dunakeszi Járműjavító csődbe ment, miközben felújításra váró IC-kocsik tucatjai rozsdásodnak a lezárt telephelyeken. A kormányzati elemzések szerint a magyar állam minimum 28 milliárd forint kárt szenvedett el azért, hogy a MÁV műhelyeit valahogy működőképesen tartsa a válság alatt. A nyomozóhatóságok jelenleg is vizsgálják, hogyan lapátoltak ki Hernádiék milliárdos nyereségeket egy olyan vállalatcsoportból, amely közben fizetésképtelenné tette a hazai vasúti járműgyártást a háttérben.
Palkovics László vallomása a Mohu születéséről és a Mol részvényeinek jövőjéről
A birodalom körüli viharfelhők a hulladékgazdálkodás területén is egyre sötétebbé válnak, ahol a MoHu nevű, állami monopóliumot élvező leányvállalat próbálja túlélni a piac és az önkormányzatok lázadását. A grandiózus projekt eredetéről Palkovics László egykori technológiai miniszter egy MCC-s rendezvényen kotyogta el a kínos részleteket: a koncessziós rendszert gyakorlatilag a Mol igényeire szabva, egy 30 éves garantált üzleti modell biztosítására írták ki a háttérben. A szénhidrogének kivezetése és az elektromos autózás térnyerése miatt a hulladékbiznisz stratégiai mentőövnek tűnt a mamutcég számára a jövőben. A valóság azonban arcul csapta az igazgatóságot: a Mol előbb tönkretette a meglévő, független hulladékfeldolgozó cégeket, majd a saját rendszere is csak masszív veszteségek árán volt képes elindulni a startvonalról. Képes lesz-e a vállalat finanszírozni ezt a feneketlen kútat, miközben az alaptevékenységeiből származó profit is folyamatosan zsugorodik az új piaci környezetben?
Kapcsolódó cikk
„Legutóbb Hitler próbálkozott hasonlóval!” – A folyosón akadtak ki a fidezsesek a Tisztítótűz-művelet miatt
Magyar Péter és a Fidesz képviselői között rendkívül heves szóbeli összecsapások alakultak ki a parlament hétfői ülésnapján. A bejelentett radikális intézkedések olyan történelmi sebeket szakítottak fel, amelyek azonnal felrobbantották a hazai belpolitikai állóvizet.
A legfőbb fenyegetést Hernádi pozíciójára azonban magának a Molnak az átalakuló tulajdonosi szerkezete jelenti a Tisza-kormány hatalomra lépése után. Az Orbán-kormány által felállított, a Fidesz gazdasági túlélését szolgáló alapítványok hálózata, köztük a Corvinus Egyetem és a Mathias Corvinus Collegium mögött álló vagyonkezelők egyaránt 10-10 százalékos részesedéssel rendelkeznek a hazai olajvállalatban. Az új miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a jogalkotás eszközével le fognak számolni ezekkel az átpolitizált intézményekkel, és a felhalmozott részvénycsomagokat visszaterelik az államkincstár ellenőrzése alá. Ha az állam ismét a Mol legmeghatározóbb, közvetlen tulajdonosává válik, a kormány egyetlen igazgatósági határozattal képes lesz eltávolítani a 25 éve regnáló elnök-vezérigazgatót a cég éléről.
Magyar Péter a választási győzelmét követő napokban az elsők között látogatott el a Mol központjába, ahol a zárt ajtós, feszült tárgyalások során a miniszterelnök, és nem a sokat látott üzletember diktálta az elkövetkező évek együttműködésének játékszabályait.
A Mol és Hernádi Zsolt jövője egy olyan összetett politikai és gazdasági egyenlet végeredményétől függ, amelyet már nem a Fidesz egykori háttéremberei írnak a Karmelita kolostorban. A vagyonvisszaszerzési hivatal vizsgálóinak megjelenése az ingatlanos és járműgyártó cégeknél azt mutatja, hogy az új kormányzat nem fél megbontani a legbefolyásosabb oligarchák gazdasági védőhálóját sem a fővárosban. Bár Varga Mihály jegybankelnök és más gazdasági szereplők egyelőre a „megtűrt” kategóriába sorolják a Mol vezérét a piac stabilitása érdekében, a felhalmozott korrupciós gyanúk és az alapítványi részvények visszavétele bármelyik pillanatban kirobbanthatja a végső leszámolást. A kérdés nyitva marad: vajon a magyar gazdaságtörténet egyik legzseniálisabb túlélőművésze képes lesz-e egy újabb, minden eddiginél pusztítóbb politikai vihart átvészelni a részvényesek és a saját szabadsága feláldozása nélkül?
Kapcsolódó cikk
„Elveszíti a mentelmi jogát is!” – Magyar Péter szerint Sulyok Tamás július 20-tól biztosan nem lesz köztársasági elnök, itt a Tisztítótűz-művelett
Magyar Péter és Sulyok Tamás sorsa a legújabb parlamenti felszólalások után véglegesen elválik egymástól a hazai belpolitikában. A kormányfő egy rendkívüli hétfő délutáni sajtótájékoztatón vázolta fel a legfőbb közjogi méltóságokat érintő átalakítások menetrendjét.
