Lázár János nevével fémjelzett szervezet pénzügyi mérlege váratlan fordulatot vett az elmúlt időszakban. A beérkező adatok mögött egy olyan gépezet rajzolódik ki, amely a legváratlanabb válsághelyzetekből is képes volt azonnali profitot termelni.
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány portfóliójába tartozó mezőhegyesi tangazdaság 831 millió forintos veszteséget könyvelt el a legutóbbi ciklusban. A bevételek 12 milliárdról 8,6 milliárd forintra zuhantak, ami teljesen átírta a szervezet üzleti terveit. Ez a hirtelen bevételkiesés azonban csupán figyelemelterelésként szolgált a sokkal fajsúlyosabb pénzmozgásokról.
Az államtól térítésmentesen átvett vállalatok a mérleg másik serpenyőjében rekordokat döntöttek. Az ATEV Zrt. 23,5 milliárd forintra növelte a forgalmát, amelyből 4 milliárd forintot azonnal ki is vontak az eredménytartalék felhasználásával. A bevétel forrása egy olyan eseménysorozat volt, amely Lázár János korábbi stratégiájában sem szerepelt, de a vezetők meglátták benne a lehetőséget.
Lázár János irányítása alatt a vagyon új utat talált
A fehérjefeldolgozással foglalkozó vállalat bevételei a ragadós száj- és körömfájás-járvány kitörésekor lőttek ki. A hatóságok azonnali kényszervágásokat rendeltek el, az állatok megsemmisítését pedig a cég hajtotta végre a protokollnak megfelelően. A krízishelyzet közepette a szervezet számláira folyamatosan érkeztek az utalások, felfedve a rendszer valódi mozgatórugóit.
A Concordia Közraktár Zrt. esetében a bevétel nem a napi működésből, hanem ingatlaneladásokból származott. Egy budapesti és egy faddi raktártelep értékesítése hozott 1,1 milliárd forint nyereséget, amelyből 1 milliárd forintot kifizettek osztalékként. A tranzakciók háttere olyan mintázatot rajzolt ki, amely az oknyomozók figyelmét sem kerülhette el.
Hadházy Ákos előre jelezte a várható fejleményeket
A politikus egy évvel az események előtt nyilvánosságra hozott egy dokumentumot a cégcsoportnál várható forgatókönyvekről. Az adatok arra mutattak rá, hogy az államtól kapott vállalat épületét később visszavásárolja az állam. Az előrejelzés pontossága bebizonyította, hogy a történések nem a véletlen művei voltak, hanem egy előre megírt tervet követtek.
Kapcsolódó cikk
Bajban Lázár János: Felmerül a közpénzek rendszerszintű kiszivattyúzásának gyanúja, a mezőhegyesi luxusberuházását vizsgálják
Bóna Szabolcs Lázár János mezőhegyesi luxusberuházás ügyében indított vizsgálatot a kedd esti órákban. Az agrárminiszter a közpénzek rendszerszintű kiszivattyúzását gyanítja az állami projekt hátterében, ezért lépésekre szánta el magát az átláthatóság érdekében.
„Az egy misit meg majd szépen kiveszik a cégből, ahogyan eddig is kipakoltak minden pénzt, amit a rájuk bízott cégekben találtak” – rögzítette a lapnak Hadházy Ákos. A jóslat valóra vált, a hivatalos papírok visszatükrözik az egymilliárdos üzletet és az osztalékkivételt. Az átalakítások azonban még messze nem értek véget, és a háttérben már készültek a következő lépésre.
A ménesbirtok jegyzett tőkéje május végén egy 1,2 milliárd forintos állami tőkeemelésnek köszönhetően 67,81 milliárd forintra nőtt, amelyet az alapító létesítő okiratában megfogalmazott célokkal összhangban fognak felhasználni.
A pénzcsapok elzárása előtt még jóváhagyták az utolsó tőkeinjekciókat, majd a vagyonkezelői rendszer átalakításával a jogok Bóna Szabolcs miniszterhez kerültek. A tulajdonosi viszonyok átrendeződése egy olyan fejezetet nyit a vagyon sorsában, amelynek végkifejletét jelenleg lehetetlen megjósolni.
Kapcsolódó cikk
Lázár Jánosék politikai nyomására adtak kölcsön műtárgyakat: erre a magyarázatra senki sem számított az Iparművészeti Múzeumból
Cselovszki Zoltán főigazgató egy interjúban rántotta le a leplet az Iparművészeti Múzeumot körüllengő politikai és szakmai feszültségekről. Vajon a kormányváltás utáni átvilágítások fényében a múzeumvezető képes lesz-e tisztázni magát, vagy áldozatául esik a nyolc éve halogatott felújítás körüli botrányoknak?
