Magyar Péter kormánya egy közigazgatási átalakításba kezdett bele, amely alapjaiban rajzolja újra az országos térképet. A szimbolikusnak tűnő lépés mögött egy adminisztrációs gépezet indult be, aminek a számlája most került a felszínre.
A Tisza-kormány által elindított társadalmi egyeztetés célpontjában a megyerendszer átnevezése áll, ami a főispáni titulusokat is eltörölné a rendszerből. A színfalak mögött zajló jogalkotási folyamat azonban olyan akadályokat görget a döntéshozók elé, amikre az induláskor senki sem számított.
Az Alaptörvény tervezett tizenhetedik módosítása nyomán a historizáló elnevezéseket egy ügyfélközpontú fogalomkészlet váltaná fel a tervezet szerint. A hatásvizsgálati lapokból kiolvasható részletek egy olyan átszervezést vetítenek előre, ami a kulisszák mögött messze túlmutat a hivatali papírmunkán.
Magyar Péter a közigazgatási rendszert alakítja át
A kormányfő iránymutatása szerint a tekintélyt nem a történelmi kifejezések, hanem az egyformán működő szolgáltatások adják meg az állampolgároknak. A koncepció mentén megtervezett átállás azonban egy sokismeretlenes egyenlet, amelynek a megoldása komoly nyomást helyez a költségvetésre.
A kiszivárgott számítások alapján az adófizetők pénzéből 577 millió forintot emészt fel a terminológia egységesítése a dokumentumok szerint. Az összeg napvilágra kerülése után beindultak a találgatások, miközben a korábbi ciklusok döntéseinek árnyai ismét megjelentek a politikai folyosókon.
Tompos Márton állítása a kiadásokról most fókuszt kapott
A korábbi névcsere idején a parlamenti viták során a kiadások már a figyelem középpontjába kerültek, és a jelenlegi folyamat ismét rávilágít a beavatkozások árára. Csaknem 180 jogszabály átírása egy olyan bürokratikus útvesztőt hozott létre a minisztériumokban, amiből csak előre nem látható fejlemények árán lehet kitalálni.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter bejelentette a történelmi átnevezéseket — a Tisza-kormány ebből a lépésből farag átfogó közigazgatási reformot
Magyar Péter a közösségi oldalán és egy délutáni sajtótájékoztatón is megerősítette, hogy a kabinetje végleg kivezeti a vármegye és a főispán elnevezéseket a hazai közigazgatásból. Vajon a történelmi terminológia eltörlése pusztán szimbolikus politikai gesztus a kormány részéről, vagy egy sokkal mélyebb, a teljes területi közigazgatást átalakító reformfolyamat kezdete?
„Akár milliárdos tétel is lehet az adminisztratív költsége a vármegye és főispán elnevezések bevezetésének” – mondta a lapnak Tompos Márton. A módosításcsomag gyakorlati megvalósítása a pecsétektől a feliratokig egy olyan láncreakciót indít el az intézményekben, amely az ország minden szegletében tartogat meglepetéseket.
A Magyar Közút számításai szerint pusztán az 589 darab új megyehatárjelző tábla elkészítése önmagában 50 millió forintos kiadást jelent, miután a korábbi táblákat már felhasználták a rendszerben.
Az átállás folyamata szombatig társadalmi véleményezés alatt áll a felületeken, de a végrehajtási mechanizmus már felkészült a startra. A törvényi áthangolás és a fizikai valóság közötti feszültség egy olyan precedenst teremt, amely a jövőbeli közigazgatási harcok kimenetelét is megváltoztathatja.
Kapcsolódó cikk
„Komoly költségvetési kiigazítás már rövid távon elkerülhetetlen” – a Bruegel kutatója most elmondta, milyen gazdasági romhalmazt örököl a Tisza
Darvas Zsolt, a Bruegel intézet kutatója most elmondta: a Tisza-kormány stagnáló gazdaságot és rekordszintek felé közelítő hiányt örököl – és a kiigazítás már rövid távon sem lesz elkerülhető.
