Gulyás Gergely lemondott a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről néhány órával azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök állításaira egy részben egyetértő, valójában visszafordított idézettel válaszolt. A politikus távozása előtt azt is világossá tette, miért tartja alkotmányellenesnek a Tisza lépését, ám a közösnek tűnő mondat mögött éppen az ellenkező felelőst nevezte meg.
A hétfő reggeli üzenet 09:15-kor került a hírekbe: a 24.hu beszámolója szerint Gulyás azt írta, hogy a kormányfő kipihenten sem képes igazat mondani. A megszólalás idején még ő vezette a Fidesz 44 fős parlamenti képviselőcsoportját, ezért a cáfolat egyben hivatalos ellenzéki reakciónak is számított. Ez Gulyás politikai minősítése volt, nem függetlenül igazolt tény, ahogy az is az ő álláspontja, hogy Magyar valamennyi kijelentése valótlan. A poszt időzítése azért is fontos, mert ugyanazon a napon rendkívüli ülés kezdődött. A visszautasítás tárgya egy konkrét, nyilvánosan még alá nem támasztott állítás volt.
Magyar Péter azt állította, hogy a Fidesz szerda környékén akcióba lépett, megtiltotta Sulyok Tamásnak az Alaptörvény módosításának aláírását, és előre elkészítette az államfőnek szánt alkotmánybírósági beadványt. A miniszterelnök ezt Gulyás vezetéséhez kötötte, Polt Pétert pedig a beadvány későbbi sorsával hozta összefüggésbe. A nyilvánosságra került közlések azonban nem bizonyítják, hogy ilyen utasítás, egyeztetés vagy kész irat valóban létezik. Gulyás a vádat teljes egészében tagadta, válaszának központi fordulatát mégsem a cáfolat, hanem Magyar saját mondatának átértelmezése adta.
Gulyás Gergely lemondott, de előbb visszafordította Magyar mondatát
Gulyás válaszának legerősebb eleme nem a tagadás, hanem Magyar mondatának visszafordítása volt. „Később vállalnia kell a felelősséget” – írta Magyar Pétert idézve Gulyás Gergely, majd az eredeti figyelmeztetést a Tisza parlamenti többségére vonatkoztatta. Vagyis az egyetértés kizárólag arra terjedt ki, hogy az alkotmányos döntéseknek következményük lehet; abban már teljes volt a szembenállás, hogy ki veszélyezteti a demokratikus népakaratot. Az idézet ezért nem közeledést, hanem tudatos retorikai tükrözést jelentett. A személyes szócsata mögött így az Alaptörvény 17. módosítása lett a valódi tét.
A konfliktus hetek óta épül. Gulyás már a múlt heti parlamenti vitában is a jogállam veszélyeztetésével vádolta a Tisza Pártot, ezért a mostani bejegyzés ugyanannak a közjogi vitának a folytatása. A kormányoldal ezzel szemben a választói felhatalmazásra és az Orbán-korszak intézményi örökségének lebontására hivatkozik. Ezek egymással versengő politikai értelmezések, nem jogerős megállapítások. A vita gyakorlati jelentőségét az adja, hogy az államfő aláírása vagy egy esetleges felülvizsgálati kezdeményezése befolyásolhatja a módosítás hatálybalépésének útját.
Sulyok Tamás döntése lett a közjogi vita következő pontja
Az Alaptörvény 17. módosításának tervezete nemcsak az államfőről szól: Sulyok megbízatásának megszüntetése mellett 12 évben korlátozná az országgyűlési képviselők parlamenti idejét, és érintené a 70 év feletti alkotmánybírákat is. A kormány társadalmi egyeztetési oldala szerint a véleményezés 2026. június 27-én lezárult, az összegzés határideje pedig 2026. július 2. volt. A tervezet így parlamenti döntési szakaszba jutott, de a benne leírt joghatások csak az elfogadás és a kihirdetés folyamatában válhatnak ténylegessé. Ezért lett döntő kérdés Sulyok következő lépése.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter azonnali lemondásra szólította fel Sulyok Tamást – kiderült, mit tehet még az államfő
Sulyok Tamás lemondása néhány nappal az Alaptörvény tervezett módosítása előtt került Magyar Péter követeléseinek középpontjába. A miniszterelnök egyetlen szombaton 4 bejegyzést szentelt az államfőnek, és a külföldi utazásoktól egészen a megfosztási eljárás lehetőségéig vezette el az ügyet.
Sulyok Tamás korábban nem mondott le, ezért a kormánytöbbség az Alaptörvény átírásával akarja megszüntetni a megbízatását. A Tisza ezt demokratikus korrekcióként mutatja be, míg a Fidesz személyre szabott, kizáró szabályként támadja; egyik politikai minősítés sem helyettesíti a módosítás pontos jogi értékelését. Gulyás Gergely lemondott arra hivatkozva, hogy a mandátumkorlát miatt közjogi értelemben később sem vezethetné a frakciót. A döntés azért is váratlan, mert Orbán Viktor csak 2026. április 25-én jelentette be, hogy Gulyásra bízzák a képviselőcsoportot. A tiltakozás azonban nem merült ki a személyi lépésben.
A Fidesz-frakció bejelentette, hogy távol marad a hétfői rendkívüli üléstől, és az ülés idején Antall József sírját koszorúzza meg.
A reggeli „egyetértés” tehát nem közeledést jelzett Magyar és Gulyás között, hanem ugyanannak a felelősségi érvnek a kölcsönös alkalmazását. A miniszterelnök Fidesz-beavatkozásról szóló közlését továbbra is állításként kell kezelni, Gulyás cáfolata pedig önmagában szintén nem bizonyítja az ellenkezőjét. Bár Gulyás Gergely lemondott, Sulyok Tamás helyzetét nem ez, hanem a parlamenti döntés, majd az államfő és esetleg az Alkotmánybíróság következő lépése rendezi. A személyi következmény már bekövetkezett, a közjogi következmény viszont még nyitott. A következő ellenőrizhető fordulópont ezért a módosítás hivatalos szavazási eredménye lesz.
Kapcsolódó cikk
Gulyás Gergely a parlamentben: „Ha a Tisza folytatja, amit elkezdett, a jogállamnak vége azonnal”
Gulyás Gergely Tisza Párt alaptörvény módosítás ügyében tartott beszédével szembesítette az Országgyűlés résztvevőit a keddi ülésnapon. A frakcióvezető a demokrácia felszámolásával vádolta meg a kormányt a javaslatcsomag parlamenti vitája során.
