Magyar Péter hétfő reggel azt állította, hogy a Fidesz közvetlenül beavatkozott Sulyok Tamás döntésébe, és megtiltotta az Alaptörvény 17. módosításának aláírását. A miniszterelnök egy előre elkészített alkotmánybírósági beadványról is beszélt, de a nyilvánosságra hozott részletekből még nem derül ki, milyen bizonyítékokra alapozta a vádat.
A legsúlyosabb kijelentésekre Gulyás Gergely még délelőtt válaszolt. A Fidesz akkori frakcióvezetője azt közölte, hogy a kormányfő valamennyi állítása valótlan, és Magyar figyelmeztetését visszafordítva a Tisza képviselőinek későbbi felelősségéről írt. Ez Gulyás cáfolata, nem pedig a történtek független bizonyítása, ahogy Magyar közlése sem teszi ténnyé az állítólagos utasítást. A reakció 09:15-kor jelent meg, vagyis még a hétfői rendkívüli parlamenti ülés érdemi döntése előtt. A két politikus közötti vita kiindulópontját ezért az jelentette, mit írt a miniszterelnök 08:31-kor.
A 24.hu által ismertetett Facebook-bejegyzésben Magyar Péter azt írta, hogy a „Tisztítótűz művelet” fontos szakaszához érkezett. A módosításhoz három politikai célt kapcsolt: a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozását, a több évtizedes parlamenti monopólium korlátozását és az Orbán-korszakból hivatalban maradt közjogi vezetők lecserélését. Ezek a kormányfő célmeghatározásai, míg az érintettekre használt bíráló kifejezések politikai minősítések. A tervezett hivatal felállítása külön törvényhozási kérdés, önmagában nem bizonyítja az állítólagos palotai beavatkozást. A bejegyzés konkrét közjogi állítása az államfő számára nyitva álló 5 napos határidőre vonatkozott.
Magyar Péter 5 napos határidőről és súlyos vádról írt
Magyar értelmezése szerint Sulyoknak az elfogadott módosítás kézhezvételétől számított 5 napon belül kellene aláírnia a szöveget. Azt is állította, hogy az államfő az Alaptörvény módosítását tartalmilag nem vizsgálhatja, és csak közjogi érvénytelenség gyanúja esetén fordulhat előzetes normakontrollért az Alkotmánybírósághoz. A miniszterelnök szerint ilyen eljárási hiba nincs, ez azonban az ő jogi álláspontja, nem közzétett alkotmánybírósági döntés. Az 5 napos határidő említése önmagában azt sem bizonyítja, hogy Sulyok milyen döntésre jutott. Erre az értelmezésre épült a Fidesz beavatkozásáról szóló vád.
Magyar Péter szerint a Fidesz szerda környékén „kézi irányításra” tért át a Sándor-palotában, Gulyás vezetésével pedig előre megírta a Sulyoknak tulajdonított beadványt. Polt Pétert azzal vádolta, hogy az Alkotmánybíróságon készen áll az ügy elhúzására. A bejegyzés nem mellékelt dokumentumot, levelezést vagy más ellenőrizhető bizonyítékot ezekhez a kijelentésekhez, ezért mindhárom közlést Magyar állításaként kell kezelni. A Sándor-palota nyilvános közleményei sem erősítették meg, hogy a Fidesz ilyen utasítást adott volna. Gulyás határozott tagadása után Sulyok korábbi, hivatalos álláspontja vált különösen fontossá.
Sulyok Tamás hivatalos álláspontja más közjogi kérdést emelt ki
A Sándor-palota 2026. július 9-i közleménye szerint a javaslat több ponton sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét. Ez az államfő alkotmányos kifogása, de nem erősíti meg Magyar későbbi állítását arról, hogy a Fidesz utasítást adott volna neki. Sulyok korábban azt is közölte, hogy nem lát okot a lemondására, és egy politikai kinevezett utód lehetőségétől tart. A megbízatásának megszüntetését célzó tervezet a mandátumkorlátozást és más közjogi változtatásokat is egyetlen csomagban rendezi. A következő kérdés ezért az lett, mit tesz a parlament, ha Sulyok nem ír alá.
Kapcsolódó cikk
Sulyok Tamás a zárt ajtók mögül reagált a katonai gép rejtélyére és fia utazására: Magyar Péter nyíltan követeli a teljes kapitulációt
Sulyok Tamás hivatala végül rákényszerült a magyarázkodásra a rejtélyes tengerentúli utazás és a katonai gép fedélzetén felbukkanó civil utas ügyében. A palota falai közül kiszivárgó hivatalos válasz azonban egy olyan láncreakciót indított el, amire a hatalmi gépezet legfelsőbb köreiben sem voltak felkészülve az eseményekre.
Magyar azt üzente, hogy az Országgyűlés megfosztási eljárást indít, ha az államfő 5 napon belül nem írja alá a módosítást. A kormányfő értelmezése szerint az eljárás megindítása után Sulyok már nem gyakorolhatná a jogköreit, az aláírás pedig az Országgyűlés elnökére szállhatna. E lépések a bejegyzés időpontjában még nem történtek meg, ezért nem lezárt közjogi tények, hanem Magyar által felvázolt forgatókönyv részei. A megfosztási eljárás külön parlamenti és alkotmányos lépéseket igényelne, nem az aláírás elmaradásának automatikus következménye. A Fidesz válasza később már szervezeti következménnyel is járt.
Gulyás Gergely a délelőtti cáfolat után lemondott a Fidesz-frakció vezetéséről, de döntését a mandátumkorlátozással indokolta, nem Magyar vádjának elismerésével.
Magyar Péter vádjából így egyelőre annyi ellenőrizhető, hogy nyilvánosan megnevezte Gulyást, Sulyokot és Poltot, valamint kilátásba helyezte a megfosztási eljárást. Az állítólagos fideszes utasítás és a kész beadvány létezését független forrás vagy bemutatott dokumentum nem igazolta, miközben az érintett ellenzéki politikus tagadott. Gulyás későbbi lemondásából sem következik, hogy a miniszterelnök állítása igaz lenne. A közjogi konfliktus következő bizonyítható állomását ezért a parlament hivatalos szavazási eredménye, majd Sulyok dokumentált döntése jelentheti. Addig a politikai vád és az intézményi tény közötti határt világosan fenn kell tartani.
Kapcsolódó cikk
Gulyás Gergely lemondott: kiderült, miben értett egyet Magyar Péterrel a döntése előtt
Gulyás Gergely lemondott a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről néhány órával azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök állításaira egy részben egyetértő, valójában visszafordított idézettel válaszolt. A politikus távozása előtt azt is világossá tette, miért tartja alkotmányellenesnek a Tisza lépését, ám a közösnek tűnő mondat mögött éppen az ellenkező felelőst nevezte meg.
