A modern mester ritkán látott műveivel azt kívánják bemutatni, Henri Matisse hogyan alkalmazta a szöveget és a képet életművében – írja a The Art Newspaper.
Idén árcius 13-án nyílik meg az 1970-es korszakos tárlat óta a legnagyobb Henri Matisse-kiállítás a párizsi Pompidou Központban. A modernista mester születésének 150. évfordulója alkalmából készül a nagy eseményre – a festő 1869. december 31-én született.
Az augusztus 31-ig megtekinthető nagyszabású kiállítás kilenc fejezetre tagolja a művész életművét. A szervezők által kiadott sajtóközlemény szerint
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]a szöveg és kép közötti szoros kapcsolatot kívánja középpontjába állítani Matisse művészetén keresztül.[/perfectpullquote]
Számos mű a Musée National d’Art Moderne-ből érkezik majd a Pompidou-ba, többek között a Tête blanche et rose, amely a festő kubista újításait tükrözi.
Tíz érdekes tény a legvadabb avantgardról, Henri Matisse-ról
Henri Matisse eredetileg nem művésznek készült, hanem jogot tanult Párizsban, jogvégzettként még egy ügyvédi irodában is dolgozott. Ám húsz éves korában egy vakbélműtét után a vártnál hosszabb időre ágyba kényszerült. A kórházi lábadozás végtelennek tűnő napjaiban édesanyjától kapta unaloműzés céljából az első festőkészletet, és ezzel meg is pecsételődött a további sorsa.
A két franciaországi Matisse-múzeumból, Cateau-Cambrésis-ből és Nizzából is különleges alkotásokat várnak Párizsba. A Grenoble-i Múzeum is több képet kölcsönöz az időszaki kiállításra.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A művész családja és a magántulajdonosok lehetővé tették, hogy bemutathassuk a főműveket is, amelyeket a közönség nem láthatott az 1970-es nagy retrospektív kiállítás óta Franciaországban[/perfectpullquote]
– írja a közlemény.
A szöveg mint kifejező elem végigkíséri az egész tárlatot. Matisse 1947-ben elkészítette a Jazz című kötetet, amely papírból kivágott formákból készült kollázsokat, filozófiai eszmefuttatásokat és szépírással készült szövegeket tartalmaz.
A kurátorok szerint az irodalmi nézőpont új irányt vett a ’30-as évektől, amikor Matisse Mallarmé Költemények című illusztrált kötetén kezdett dolgozni. Olyan meghatározó festmények tulajdoníthatók ennek a korszaknak, mint a nizzai Matisse Múzeumban található La Verdure (1935-1943).
Szintén idén év elejére várható a Matisse utazásairól szóló dokumentumfilm bemutatója. A Chasing Light, the Voyages of Matisse (A fény nyomában – Matisse utazásai) című, izgalmasnak ígérkező projekt létrejöttét a Pompidou Központ mellett a Nocturnes Productions felügyelte.
A film azt mutatja be, hogyan hatottak a korzikai, algériai, marokkói és polinéziai utak a művész látásmódjára. A hatvanéves korában, 1930-ban tett tahiti utazás különösen erőteljes hatást gyakorolt Matisse-ra. Ez az út inspirálta a színes papírból kivágott formákból összeállított képeit. A tahiti tapa, a fakéregből készült, geometrikus mintákkal díszített ruhák és a tifaifai, a színes, növényi mintás ágytakarók ihlették Matisse időskori technikáját.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Úgy érzem, a tahiti utam újraélesztette a képzeletemet[/perfectpullquote]
– mondta maga Matisse.
