Az oxfordi Pitt Rivers Múzeum 80 év után ideiglenesen eltávolítja Treatment of Dead Enemies (Holt ellenségekkel való bánásmód) című tárlatából a rasszista tsantsas-fejeket.
Szembemennek a múzeum értékrendjével
Az oxfordi Pitt Rivers Múzeum a tsantsas-fejeket bemutató kiállítását 80 év után szüntetik meg az intézményben, írja a The Art Newspaper.
A Treatment of Dead Enemies (Holt ellenségekkel való bánásmód) címet viselő tárlat egyébként a múzeum eddig legnagyobb vonzerejű kiállítását jelentette a látogatók számára. Azonban hamarosan elnyelik a múzeum neonfényben pislákoló raktárai a kíváncsi szemek elől, a koronavírus-járvány következtében bezárásra kényszerülő múzeum szeptember 22-én történő újranyitásakor már nem lesz látható.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A Tsantsas kiállítás megerősítette a rasszista sztereotípiákat, és ezek szembemennek a múzeum alapértékeivel[/perfectpullquote]
– mondta Laura Van Broekhoven, a Pitt Rivers Múzeum igazgatója.
A tsantsaként ismert zsugorított fejeket az ecuadori és perui esőerdőkben élő shuar és achuar törzsek emberei készítették. A 19. század végéig a megölt férfi ellenségeik fejeit elválasztották a testüktől és egyedi módon konzerválták, ezzel megszerezve az ellenség erejét, amely a testében lakozott.
1884 és 1936 között szerezték be a tárgyakat
Az ismert tantsák elkészítésének a módja igazi ”boncmesteri” műveletet vett igénybe, mely alatt a levágott fejről való bőr és haj eltávolítása értendő.
A csontokat, az agyat és egyéb anyagokat eldobták, a lehántott bőrt rövid ideig forró vízben áztatták, melynek következtében az összezsugorodott. A szemüregeket és a szájat összevarrták, ezzel megakadályozva a holt ember lelkének szökését, és az így kapott fejek végezetül narancsméretűek lettek.
A Pitt Rivers Múzeumnak 12 tsanta van a birtokában, amelyeket 1884 és 1936 között szereztek be. Ezek közül hét emberi fej (a többi lajhár és majom). Laura Van Broekhoven, a múzeum igazgatója felügyelte azt az etikai vizsgálatot, amely az egész múzeum kiállításaira kiterjedt, ami ez esetben több mint 50 ezer tárgyat jelent.
Ez azt eredményezte, hogy az elmúlt hetekben az emberi maradványokból – amelyek az összes létező kulturából származnak – készített 120 tárgyat a raktáraikba szállították, ideértve a tsantákat is.
A világ minden tájáról számos szakmai vita folyt a néprajzi múzeumok esetében az utóbbi időben, visszahonosítás igényekkel kapcsolatban, amelyeket a Black Lives Matter-tüntetések is felgyorsítottak.
A British Múzeum áthelyeztette az intézmény alapítójának szobrát
A Black Lives Matter mozgalom következményeképpen a szobrok és festmények is újragondolásra kerülnek. A British Múzeum önként döntött úgy, hogy áthelyezi a kétes hírnevű természettudós, Sir Hans Sloane mellszobrát. Hartwig Fischer, a British Múzeum igazgatója reagált azokra a kritikákra is, miszerint a múzeum alapítójának mellszobrát eltávolították talapzatáról, írta a The Guardian .
A Pitt Rivers múzeum közvélemény-kutatásának eredménye alapján a látogatók gyakran úgy tekintenek az emberi maradványok bemutatására, hogy más kultúrák „vadak”, „primitívek” vagy „borzalmasak”. A tárlat „ahelyett, hogy lehetővé tenné látogatóink számára, hogy mélyebben megértsék egymás létezésének változatosságait, a múzeum alapvető értékeivel ellentétes rasszista és sztereotip gondolkodást erősítették” – nyilatkozta Van Broekhoven.
Remélik, egyszer újra kiállíthatják
A múzeum vezetője úgy véli, hogy tettekre van szükség, nem csak üres beszédre.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Várakozás helyett a proaktív megközelítés mellett döntöttünk – az emberi maradványokat kivesszük a kiállításból, és eljuttatjuk ahhoz a közösséghez, ahonnan azok érkeztek. A csoporttal együtt dolgoznánk azon, hogy a megtaláljuk a tárgyak új gondozásának lehetőségeit[/perfectpullquote]
– mondta Van Broekhoven.
A tsantsák tekintetében ez magában foglalja a Shuar és Achuar képviselőivel folytatott konzultációt is.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nem akarjuk, hogy halott emberként tekintsenek ránk, és kiállítsanak minket egy múzeumban, könyvet írjanak és filmet készítsenek rólunk. Őseink anélkül adták át ezen szent tárgyakat, hogy tisztában lettek volna annak következményeivel[/perfectpullquote]
– fejtették ki véleményüket a Shuarák vezetői, Miguel Puwáinchir és Felipe Tsenkush.
Bár a koronavírus-járvány miatt a személyes megbeszélések kudarcba fulladtak, ezek remélhetőleg a következő évben is folytatódnak. Van Broekhoven nyitottan áll a jelenlegi helyzethez, ami azt jelenti, hogy a tsantsák újra előkerülhetnek a raktár mélyéről. Talán egy közös vállalkozásban, a Shuari közösséggel karöltve vagy hazatelepítve Ecuadorba és Peruba, egy új kiállítás formájában megtekinthetővé válnak.
