Mint írtuk egy korábbi ajánlónkban, a január vége és a február eleje a Vad Fruttik zenekarról szólt az Akvárium Klubban. Az utolsó állomásán, a High Tech 2.0-n jártunk, és szétforgácsoltak minket pixelekre, sávokra.
Január végén a rajongók túlvoltak a két original bulin, majd február elején következett a High Tech 2.0, annak is az utolsó állomása. Talán meg sem kellene lepődnünk, hogy majd’ telt házat láthattunk. Annak ellenére, hogy már három napot lenyomtak a rajongók, még mindig volt szufla bennük egy ráadásra. Több olyan helyszínen lévő beszélgetését csíptük el, akiktől megtudtuk, hogy az előzőek valamelyikén is jártak.
Maga a 2.0 elnevezés a Művészetek Palotájában adott koncertre reflektál. Ahogyan a koncert leírásában is olvasható, a müpás fellépést dolgozták át, de jóval keményebben próbálják hangszerelni a dalokat a srácok.
Íme, ilyen volt a 2012-es Vad Fruttik elektronikus változata:
No limit on the Fruttik
Mielőtt elkezdődött volna a koncert, kiugrottunk egy utolsó friss levegővételre, és rágyújtottunk. Azt tapasztaltuk, hogy a Vad Fruttik összehozza a tinédzsereket, a húszon éveseket és a középkorúakat is. Sőt, ha alapozunk a külső megjelenésekre, akkor e tekintetben is sokszínű ember volt kíváncsi Likó Marciékra. Ezt mindenképpen pozitívan éltük meg. Ezt a gondolatmenetet továbbfűztük, és felidéztünk több zenekari interjút is, ahol említik, milyen haknikat kellett elvállalnia például a frontembernek, és alig ismerték őket. Most viszont – az utóbbi éveknek köszönhetően, amelyben Géczi János író is jelentékeny szerepet vállalt a szövegszerkesztés által – az egyik legnépszerűbb alternatív bandának számít hazánkban; könnyedén tölt meg helyszíneket telt házzal úgy, hogy kvázi másfél hét alatt oszlanak el azok a napok.
Emlékszem, körülbelül 6 évvel ezelőtt az Úgy fáj vagy az Üzenet című dalukat alig énekelték koncerteken. Most viszont sikították a jelenlévők. Sőt, ha nem csak a High Tech 2.0-t vesszük alapul, hanem a YouTube-nézettséget: a Nekem senkim sincsen több mint 6 milliós látogatottságnál tart, míg a Lehetek én is 8, 2 milliónál.
Csúcstechnológiás zenekar
Minden egyes dalt egy-egy spot vezetett fel, amelyben egy női hang visszaszámolt és néhány kulcsszót mondott a dalból, aminek köszönhetően a számra ismerhettek a rajongók. Jó ötlet volt, innen üzenjük!
Azt bizonyára sokan tudják, hogy inkább esti bandának számít egy-egy fesztiválon a Vad Fruttik. Ennek oka a fénytechnika. Nagy hangsúlyt fektetnek rá, hiszen jogosan gondolják, hogy a show-elemek között jelentékeny a vizuális élmény is. Ezúttal nem csak ütemre villogó lézereket kaptunk, de például kivetített dalsorokat, vagy Likó Marcell fejét, ami
sávokra bomlik,
mi pedig
hallgatjuk azt az olajszagú zenét.
Először drum and bass alapokkal hangszerelt Fruttik-számokat kaptunk, majd egyre jobban erősödött: dubstep elemek is felcsendültek. Úgy verette rá a közönség, mintha egy techno partyn lennénk. És igen, nagyon élvezték!
Az pedig külön öröm volt, hogy az igen ritkán játszott Üvegszilánkkal is felcsendült. Érdekes volt a lírai, chillout zene elektronikusan. De e tekintetben is jól egyensúlyozott a zenekar, és egyáltalán nem volt túlzó egy-egy elem.
De nem volt minden cukros a Fruttikban
Azt viszont negatívként éltem meg, hogy a legnépszerűbb számaik nem voltak zúzósak. Ilyen volt például a Lehetek én is vagy a Nekem senkim sincsen. Míg a Városlakó vagy az Embergép hatására majd szétszedett a bpm, addig visszafogottabb volt az előbb említett két dal. Nem vonom kétségbe, hogy ne dolgoztak volna ezen is legalább annyit, mint a többi trekken, csupán azt gondolom, hogy e számoknál szoktak a legdurvábban elszállni a rajongók, így a hangszerelésnek idomulnia kellett volna ahhoz.
Lesz HighTech 2.0-s új lemez?
Minden egyes dalnál arra gondoltam, vajon kiad-e egy albumot a banda, amely ezeket a számokat tartalmazza. Sőt, egy koncertfelvételt, ahol a vizuális élményt is megkaphatjuk. Epekedve várom, mert az én ízlésembe is legalább annyira fontos az elektronika, mint Likó Marcellnek. A cikk legvégére hagytam a legnagyobb méltatást: életem koncertje volt a High Tech 2.0. Megkaptam a Fruttik-adagomat, melankolikus számot, és zúzós elektró , valamint vizuális kielégítés. Több ilyet, srácok!
Vad Fruttik, High Tech 2.0, Budapest, Akvárium Klub, Február 4.
Fotók: Szélig Károly
