A Deutsche Welle elismert nemzetközi hírportál vezető hírként hozta le szerdán, hogy Magyarország az éheztetés taktikáját veti be a menedékkérőkkel szemben.
Embertelen taktika a tranzitzónákban
Magyarország nem ad enni a tranzitzónákban azoknak a menedékkérőknek, akiknek a kérelmét első fokon elutasították. Így tántorítják el őket a fellebbezéstől. Emberi jogvédő szervezetek attól tartanak, hogy ez az ettől a hónaptól alkalmazott politika kiterjedten kerül alkalmazásra.
A Human Rights Watch szerdán szintén azzal vádolta a magyar hatóságokat, hogy az éheztetés migrációellenes taktikájával megsértik az alapvető nemzetközi menedékjogi normákat és emberiességi minimumot.
A szabályozás augusztusban került módosításra. Ennek értelmében az elutasított menedékkérők “idegenrendészeti eljárás” hatálya alá kerülnek a tranzit zónákban kitoloncolásukig.
Ezt a hatóságok úgy értelmezik, hogy nincs kötelezettségük élelemmel ellátni ezeket az embereket. Magyarország ritkán ad helyt a kérelmeknek. Az éheztetés politikája ezért azt a célt szolgálja, hogy a menedékkérők önként térjenek vissza Szerbiába, vagy menjenek egy másik “harmadik országba”, véli a Magyar Helsinki Bizottság (MHB).
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) arról tájékoztatja a külföldieket, hogy nem kapnak enni a tranzitzónában, de bármikor szabadon visszatérhetnek Szerbiába [/perfectpullquote]
– írta az MHB múlt héten, a menedékkérők és ügyvédeik elmondására hivatkozva.
No Title
Today it is a single young Afghan woman who is being denied food after her asylum claim was rejected. She is our 8th client suffering from this inhuman treatment in the transit zone. The immigration office won’t give her food unless the Strasbourg human rights court orders it. https://t.co/Ta2MMjClrm
A magyar hatóságok fittyet hánynak a humanitárius kötelezettségeikre
A BÁH szerint a hatóságok nem köteles élelemmel ellátni a tranzit zónákban az elutasított menedékkérőket.
A Human Rights Watch azonban más állásponton van:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] A magyar hatóságoknak igenis van kötőerejű kötelezettségük több emberi jogi egyezmény és norma alapján is arra, hogy megakadályozzák az embertelen és megalázó bánásmódot azokkal szemben, akik az őrizetükben vannak. Arra is kötelesek, hogy az őrizetben lévőkkel emberségesen és méltósággal bánjanak. Ebbe beletartozik, hogy élelemet, vizet, higiéniát és orvosi ellátást biztosítsanak a részükre. [/perfectpullquote]
Ez a gyakorlat idáig egy maroknyi afgán családot és szíriaiakat érintett. A MHB kérelme alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 5 esetben kötelezte a magyar hatóságot arra, hogy lássa el élelemmel a menedékkérőket.
Az emberi jogi szervezet azonban attól tart, még több menedékkérőt fog érinteni az élelmezés megtagadása, amint ez a gyakorlat egyre inkább alkalmazásra kerül. Léderer András, a MHB munkatársa elmondta a Deutsche Wellének, hogy úgy tűnik, a hatóságok meg akarják nehezíteni az elutasított menedékkérők helyzetét. Arra kényszerítik őket, maguk forduljanak egyenként az EJEB-hoz.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Azt látjuk, hogy annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága meghozta az ideiglenes intézkedéseket, előírva a hatóságoknak, hogy lássák el élelemmel ezeket az embereket, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal csak azután tesz ennek eleget, ha minden egyes személy a bírósághoz fordult és a bíróság (az ügyükben) ilyen döntést hozott [/perfectpullquote]
– magyarázza Léderer.
Előbb-utóbb tehát mindenki ebbe a helyzetbe kerül, aki július 1-je után folyamodott menedékkérelemért, és Szerbiából érkezett. Ha a kérelmüket elutasítják, onnan kezdve már idegenrendészeti eljárás alá kerülnek, és a hatóságok nem fognak enni adni nekik.
Kötelezettségszegési eljárások Magyarország ellen
A Deutsche Welle megemlíti, hogy a menekültek 2015-ös tömeges bevándorlása óta Orbán Viktor miniszterelnök szigorú migrációellenes politikát vezetett be. Emiatt összetűzésbe került más EU-tagállamokkal. Intézkedései a menekülteket segítő civil szervezeteket is a célkeresztbe vonták.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bíróságnál, amiért “menedékjogi és visszafordítási szabályozása nem felel meg az EU jogának”.
Egy másik kötelezettségszegési eljárás pedig a Stop Soros törvény miatt indul, ami többek között kriminalizálja a menedékkérőket segítő szervezeteket.
