Kortárs művész, élő művész

Február utolsó hétvégéjén a művészet fontosságára és hanyatlására hívták fel a figyelmet a vendégelőadók a Debreceni Egyetemen tartalmas előadások és workshopok keretében, amelyet a független képzőművészeti tanszék és az egyetem közösen összefogva rendezett meg. 

Akit érdekel a kortárs képzőművészet, annak érdemes volt benéznie február 26-án és 27-én a Debreceni Egyetemre, ahol egy kurzus keretében több előadást hallgathattak meg az ez iránt érdeklődők. A rendezvény számos egyetemi oktatót és hallgatót vonzott különböző karokról, akik az első napon három rövidebb, a második napon pedig egy hosszabb előadást tekinthettek meg.

Először Menesi Attila képzőművész Miért repül a művészeti kurzus? című előadásán magával a tanszékkel, kitüntetett céljaival ismerkedhettünk meg, ennek kapcsán pedig bepillantást is nyerhettünk az Ádándon megrendezésre került nyári táborba néhány pillanatképpel, élménybeszámolóval. További érdekességként megtudhattuk, hogy a tábor során készült egyik festményt a helyi könyvtárban ki is kölcsönözhetjük. Ezen kívül még a kortárs művész és művészet problémájáról is beszélt nekünk, melyek egyáltalán nem könnyedén tisztázható fogalmak.[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]   Nem minden élő művész művészete tekinthető kortárs kontextusúnak, ugyanakkor kortárs művészet lehet nem élő művész művészete is [/perfectpullquote]

– fogalmazott Menesi.

Az előadás során szó esett Andy Warholról és munkásságáról a kortárs művészethez kapcsolódóan, illetve egy fotó bemutatása során arról, hogy ölelnél-e politikust. Menesi Attila felhívta a figyelmet a kortárs művészet felsőoktatásban és a magyar oktatási rendszerben való hiányára is. A probléma helyreállítása miatt jött létre az ötlet, hogy elindítják a kurzus, és több magyarországi vagy határon túli egyetemen is tartanak hasonló jellegű kurzusokat. A résztvevők a hasznos információkon kívül megkaphatták az index-link egy-egy példányát, amelyekben tájékozódhatnak az elsősorban budapesti, de néhány kiemelkedőbb vidéki kiállításról, kerekasztal-beszélgetésről is.

Menesi Attila / Debreceni Egyetem
Menesi Attila és a kerekasztal-beszélgetés / Fotó: Áfra János

Az ezt követő előadást Hegedűs Orsolya, az acb Kortárs Művészeti Galéria művészeti vezetője tartotta a Kereskedelmi galéria és az aktivizmus témájában. A későbbi, beszélgetéssé kerekedett előadást Kendell Geers konceptuális művész plakátjaival tette színesebbé.

Aki még nem ismerte volna, annak újdonságként szolgált Horváth Tibor egy-egy képének a bemutatása és elemzése, valamint a szocreál esztétika műfaján belül Esterházy Marcell munkáinak a megismerése.

A hallott információkon kívül még belemerültünk egy kis történelmi áttekintésbe is, kiemelve a nyugati és a Dél-afrikai kultúrát, és annak hatásait a mai művészetre.

A pénteki előadásokat Sós József zárta a Fogyasztói etimológia témakörében, ezzel reprezentálva a mai cégek, multinacionális vállalatok beépülését a mai köznyelve, nyelviségbe. A kezdeti komoly hangulatot vicces képeivel sikeresen feloldotta, bravúrosan trükközött a szóviccekkel, szójátékokkal, mosolyt csalva ezzel mindannyiunk arcára. Ezt követően egy interaktív beszélgetős est kerekedett a hallgatók, művészek és oktatók között, főként az esztétikum és a művész fogalmiságával terítéken, amelyet a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének adjunktusa, Dr. Berta Erzsébet moderált.

A kurzus második, zárónapján Kocsi Olga művész beszélt az Időháromszögről workshop keretében.

Előadása igazán különleges volt: a teljes sötétségbe borult előadószobában kör alakban elrendezett székeken foglalhattak helyet a megjelentek, a kör középen egy gyémántokkal kirakott nyúllal, amely művészetében kiemelkedően fontos jelentőséggel bír. Első lépésként megismerhettük magát a művészt képeken és videókon keresztül, kiemelve a szekrényhez, nyúlhoz és a Mária-képhez való viszonyát, amelyet élőszóban saját élménybeszámolókkal és megjegyzésekkel tarkított. Kocsi Olgával egyébként már találkozhatott a közönség. Mindamellett, hogy fotókat, reklámokat és installációkat készít, rendszeres vendége a Sziget Fesztiválnak, továbbá fellépett már az A38 Hajón is, ahol Holy Olga, a művésznő szakrális alteregója jelent meg.

Menesi Attila / Debreceni Egyetem
Menesi Attila és a kerekasztal-beszélgetés / Fotó: Áfra János

Számomra nagyon tanulságos volt a hétvége. Az előadások izgalmasak voltak, lekötötték a figyelmet – ezzel mintegy görbe tükröt állítva néhány egyetemi előadásnak. Az előadók közvetlenek voltak, és fenntartották, néhányunkban pedig serkentették az érdeklődést a művészeti irányzatok iránt. Az elhangzottakat bele lehet építeni a tanulmányokba, úgy érzem, a művészektől kaptam egy plusz tudást, és megismerhettem további, eddig még ismeretlen alkotókat. Ha bármi program miatt megérte hétvégén az egyetem épületében maradni, akkor ez egy remek lehetőség volt.

A független képzőművészeti tanszék művészeti kurzusaival az ország több egyetemén is találkozhatunk, a következő állomás március 3-án és 4-én lesz a Miskolci Egyetemen, ahol Menesi Attila mellett még Mucsi Emesével, Albert Ádámmal és Bajusz Orsolyával beszélgethetnek a miskolciak.


Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból