Tudósok feltárták, miért áll fel karunkon a szőr: a libabőr-jelenség eddig ismeretlen okát fedezték fel.
A libabőr több funkciót is ellát
Az emberi test még mindig rejteget titkokat a tudósok számára, legyen szó akár a szaglásról vagy a libabőr kialakulásáról. Az eddig legelterjedtebb feltételezés szerint a jelenség azért alakul, ki hogy melegen tartsa a testet. A megemelkedett szőrszálak között kialakult légtér megtartja a testből kiáramló hőt. Néhány tudós viszont nem értette, hogy az ember esetében mivel magyarázható a jelenség, hiszen a számottevő szőr jelenléte nélkül ennek a mechanizmusnak nincs jelentősége. Ha evolúciós szempontból vizsgáljuk, akkor megjelentek volna olyan emberek is, akiket sosem ráz ki a libabőr.
Egy új tanulmány viszont egy merőben új magyarázattal állt elő. E szerint a szőrnövekedésben is van szerepe a libabőr-jelenségnek, ez pedig indokolja, hogy miért nem kopott ki ez a képességünk az evolúció során, írja a Big Think.
Mesterséges anyaméh segítségével is kifejlődhetnek a magzatok
A tudósok néha a közvélemény számára meglepő dolgokon kísérleteznek. Létrehoztak már egér-ember hibridet, virtuális műtéteket hajtanak végre, jelenleg pedig a mesterséges anyaméh előállításán dolgoznak. A kísérletek jelenleg bárányembriókon folynak. A 111 napos utódot eltávolították az anyaméhből de egy átlátszó, műanyag tasakban, megfelelő tápfolyadékokat kap a köldökzsinóron keresztül mesterségesen és így fejlődik tovább.
Az állatokban számos szerv háromféle szövetrétegből épül fel: epithélium, mesenchima és az idegszövet. A bőrben, mint szervben az izomsejtekhez idegek kapcsolódnak a mesenchimában. Ezek az idegek a szimpatikus idegrendszer részét képezik, amelyek a homeosztázis fenntartásában vesznek részt.
Az izom maga az epithéliumban található őssejthez is kapcsolódik, amely a szőrtüszők regenerációjában vesz részt.
A kutatók kísérleti egerekben vizsgálták a szőrtüszőket, amelyek felépítése nagyon hasonló az emberéhez. Azt tapasztalták, hogy nem csak a szőrmozgató izmokhoz, hanem a szőrtüszőkhöz kapcsolódó őssejtekhez is kapcsolódnak idegszálak.
A hidegre adott válaszreakció a kulcs
Normál körülmények között a szimpatikus idegrendszer alacsonyabb szinten működik, amely elégséges a funkciója betöltéséhez. Ebben az esetben is tapasztaltak jelátvitelt az őssejt irányába, amely fenntartja az eredeti működési potenciált. Amikor viszont a szövetet hidegnek tették ki, akkor a jelátviteli aktivitás megnőtt, amely előidézi a szőr növekedését.
Drew Barrymore Goosebumps GIF by CBS – Find & Share on GIPHY
Discover & share this Drew Barrymore Goosebumps GIF by CBS with everyone you know. GIPHY is how you search, share, discover, and create GIFs.
„Felfedeztük, hogy a jel közvetlenül a fejlődő szőrtüszőből érkezik. Ez egy fehérjét választ ki, amely szabályozza a simaizom szerkezetét, amely pedig magához köti a szimpatikus idegeket. Míg a kifejlett állapotban, a folyamat megfordul, az ideg és az izom együttesen szabályozzák a szőrtüsző őssejtjeit és az új szőrszálak regenerációját” – magyarázza Yulia Shwartz, a kutatás egyik vezetője.
Úgy tűnik tehát, hogy a libabőrösségnek kettős funkciója van a hidegre adott válaszreakcióban.
A szőrszál merevítő izom segítségével tehát kialakul a libabőr, másrészt pedig a mechanizmus hatására beindul a szőrtüszők regenerációja és új szőrszálak képződése, amely hosszú távú hatást vált ki a hideg ellen.
A kutatás eredménye rávilágít arra, hogy a szimpatikus idegrendszer szabályozási folyamatai sokkal összetettebbek, mint korábban gondoltuk volna, ezért a test más területeinek szabályozási folyamatait is érdemes megvizsgálni.
