Költői idézetek és dulakodás kísérte a frakcióvezető beszédét

A pódiumra lépő Bóka János lámpalázasan olvasgatta beszédét a fellépése előtt, mintha bármi múlna rajta. A korábbi uniós ügyekért felelős miniszter 2026 júliusában vette át a Fidesz parlamenti frakcióvezetői tisztségét Gulyás Gergely lemondását követően, így komoly vizsgahelyzetet jelentett számára a fellépés.

Bóka Illyés Gyulát idézve a zsarnokságról beszélt, és hosszú, keserves küzdelemre készítette fel a híveket a Duna partján. Bár mondanivalóját forradalminak szánta, a beszámolók szerint pont annyi tűz volt benne, amennyire egy egykori szabaddemokratából lett politikustól számítani lehetett, így a momentum végleg elveszett.

Mialatt a frakcióvezető beszélt, a hátsó sorokban felzúdulás támadt, és egy jelentősebb rendőri különítmény indult meg a Külügyminisztérium rakpart felőli bejárata felé. Három tiszás aktivista – egyikük különös mintájú pulóverben – rigmusokat skandált, mire egy felajzott csoport azonnal sarokba szorította őket.

A helyszínen felvonuló mintegy ötven rendőr szétválasztotta a feleket, és a Ganz utca irányába terelte a demonstrálókat a lökdösődés közepette. Az indulatok elcsendesítésében Kindlovits Máté rendezvényszervező koordinátor békítőként lépett fel, és saját testével próbált gátat vetni a fideszeseknek, akik időközben megtalálták a Telex tudósítóját, és őt is ócsárolni kezdték.

A rendőri beavatkozás végül lecsillapította a csetepatét, ám a fellépő feszültség világosan megmutatta, mekkora belső tehetetlenség és frusztráció munkál a bázisban a pártelnök hiányában.

A színpadra lépő Schmidt Mária azonban nem a hiányzó elnökről beszélt, hanem az újraindult Népszabadság és a Terror Háza körüli támadások miatt fakadt ki.