A költő aláírását is őrző Ady Endre-portrét árvereznek el május 16-án a Múzeum Antikvárium aukcióján, a fővárosi Kossuth Klubban.
A háromszázhatvanöt tételből álló aukciós anyag igen sokrétű, számos irodalmi első kiadás dedikált példánya, például Kosztolányi Dezső Szent Imre himnuszok műfordítása, valamint több 18. és 19. századi magyar nyelvű irodalmi, művészeti, történelmi és természettudományos kiadvány is megtalálható köztük.
Az árverés különlegessége a dedikált Ady Endre-portré, amelyet Székely Aladár készített. A fényképet a költő 1909-ben Beretvás Hugó zeneszerzőnek dedikálta, aki verseinek megzenésítésére vállalkozott.
Bár Ady Endre szeretett dedikált könyveket adományozni, ritkák a keze írását őrző dokumentumok, és utóbbi több mint két évtizedben egyetlen alkalommal bukkantak rá Ady Endre által szignált képre.
Néhány héttel ezelőtt egy árverésen a Balázs Bélának ajánlott könyve kétmillió forintért kelt el.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Kedves, jó Beretvás Hugómnak, verseim muzsikába röptetőjének, Bpest 1909 nov. 17 Ady Endre[/perfectpullquote]
– olvasható a mára már kissé megsárgult fotográfián.
Eddig soha nem látott képsorok kerültek elő Ady Endre temetéséről
Nem véletlen, hogy éppen ma, január 29-én tette közzé a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum ezt a felvételt. Ennek oka, hogy pontosan 100 éve temették el Ady Endrét, búcsúzó nemzeti szertartás során. A most beazonosított filmanyag nem csak hosszabb, mint az eddig ismert képsorok, hanem minőségben is hatalmas előrelépést jelent a korábbiakhoz képest.
A fényképek szerelmesei az Ady Endre-portrén túl Lucien Hervé a Le Corbusier épületéről készített fotójára vagy Kossuth Lajos utolsó napjaira Turinba érkezettekről készült csoportképre, míg a metszetek gyűjtői Albrecht Dürer 1510 körül készült Agónia a kertben című eredeti metszetének nyomatára, illetve Leonhard Beck 1517-ben Szent Lászlóról készült fametszetére licitálhatnak az árverésen.
Fény derül József Attila titkaira Kosztolányi fiának visszaemlékezéseiből
Kosztolányi Ádám Kosztolányi Dezső fia volt. A legtöbb internetes találat ennyit tud róla, és hozzáteszik: ő is próbálkozott írással, de az apa árnyékában nem tudott kiteljesedni. Ez persze egyrészt igaz, másrészt az okok máshol is keresendők. Külsőleg és gesztusaiban annyira hasonlított apjához, hogy az „második kiadásnak” nevezte őt.
Az aukción olyan ritka kiadványok is fognak szerepelni, mint például egy 1880-ból származó Fegyintézeti értesítő, valamint a Magyar Zsidó Szemle 1942 és 1945 közötti lapszámai. A kéziratok gyűjtőinek figyelmét Seress Rezső dedikált kottái, Bernáth Aurél 1956-os kiállításának vendégkönyve, Fekete István Macskavásár című elbeszélésének teljes kézirata, valamint Gróf Erdődy Tamás horvát bán 1607-ben kelt levele kelthetik fel.
A könyvek között az egyik legritkább darab Bolyai Farkas 1843-ban Marosvásárhelyen nyomtatott Arithmetikájának javított kiadása,
amely a matematika-történet egyik fontos mérföldköve volt; de különleges tétel a gasztronómiai tárgyú kiadványok között Zelena Ferenc tetemesen kibővített Nemzeti Szakácskönyve, amelyet 1846-ban adtak ki, és irodalomtörténeti források szerint Petőfi Sándor könyvtárában is megtalálható volt.
