Polt Péter mellett további 3 tapasztalt alkotmánybíró is elveszítheti a pozícióját
A 15 fős testület személyi összetétele a korhatár leszállítása miatt jelentősen megváltozhat a közeljövőben. A törvénymódosítás a jelenlegi elnökön kívül további 3 olyan szakembert is érint, akiket még a korábbi, jobboldali többség jelölt és szavazott meg a posztra az elmúlt 12 év során. A megüresedő helyek betöltése komoly politikai feladat elé állítja az új parlamenti erőket. A távozni kényszerülő bírák között magas rangú korábbi állami vezetők is szerepelnek a névsorban. A korlátozás vonatkozik Haszonicsné Ádám Máriára, aki a múltban Áder János köztársasági elnök hivatalvezetőjeként dolgozott, valamint Juhász Miklósra, aki 2010 és 2020 között a Gazdasági Versenyhivatal elnöki tisztségét töltötte be. A felsoroltak mellett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke is eléri a törvényben rögzített új életkort.
A Tisza Párt javaslata megváltoztatja a testület belső elnökválasztási mechanizmusát
A megüresedett pozíciók betöltéséről az új Országgyűlés kétharmados többséggel hozhat majd döntést az eljárásrend alapján. A 4 bíró eltávolítása után a korábbi kormányzat által megválasztott tagok aránya 11 és 4 közötti többséget mutatna az új kinevezettekkel szemben a szavazások során. A belső erőviszonyok elemzése azonban egy ennél is összetettebb képet mutat a döntéshozatali mechanizmusokban.
Kapcsolódó cikk
A testületen belüli arányokat tovább árnyalja a korábban az LMP javaslatára kinevezett Szabó Marcel személye. A függetlenként számon tartott alkotmánybíró a múltban már nyilvánosan is lemondásra szólította fel a szervezet jelenlegi elnökét, így az ő álláspontjával számolva a szavazati arányok ténylegesen 10 és 5 arányúra is módosulhatnak a vitás kérdésekben. Az elnök utódjának személyéről a jövőben már nem a parlament, hanem a bírói testület saját maga dönthet a tagjai közül.
A korhatáros módosítástól függetlenül az év őszén is lesznek személyi változások, mivel Czine Ágnes 12 éves megbízatása már idén szeptemberben hivatalosan is lejár a testületben.
A legfelsőbb jogi fórum átalakulása a következő években is folyamatos napirendi pont marad az Országgyűlésben. A törvényi előírások alapján további 4 alkotmánybírónak, köztük a már említett Szabó Marcelnek is meg fog szűnni a megbízatása 2028 novemberében. Az új kinevezések és az eljárási rendszabályok módosításai hosszútávon határozhatják meg az alkotmányossági kontroll működését a hazai jogrendszerben.
Kapcsolódó cikk