Magyar Péter a parlamenti beszédében súlyos társadalmi bizalomvesztésre hivatkozott
A benyújtott törvényi indoklásban a kormányzat kifejezetten a választópolgároktól kapott rendkívüli felhatalmazást jelölte meg a lépés elsődleges forrásaként. A dokumentum szövege szerint a hivatalban lévő elnök működésével kapcsolatban olyan mértékű és súlyos bizalomvesztés alakult ki a társadalomban, amely teljesen ellehetetleníti a további stabil működést. A kétharmados többség a demokrácia intézményi helyreállítását tekinti a legfőbb kötelességének az átmeneti időszakban. A kormányfő az ülésteremben tartott felszólalásában ismét hosszas és rendkívül éles kritikával illette a távozásra felszólított közjogi méltóságot. A miniszterelnök utalt arra a közelmúltbeli esetre, amikor az államfő még a hivatalos tervezet megjelenése előtt kért gyors állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól, de a testület határozatképtelensége miatt végül nem járt sikerrel. A miniszterelnöki értékelés szerint ez a meghiúsult eljárási kísérlet lényegében egy politikai pancserpuccsnak felelt meg az országban.
Sulyok Tamás nemzetközi jogi szervektől vár védelmet az elmozdítási tervekkel szemben
A sarokba szorított államfő a hazai fórumok kudarca után a nemzetközi színtéren próbál jogi védelmet találni a pozíciója megtartásához. A híradások szerint a politikus a Fidesz által korábban rendszeresen és hevesen bírált Velencei Bizottsághoz fordult hivatalos állásfoglalásért a kialakult alkotmányos helyzet miatt. A hivatal ugyanakkor a mai napig szigorúan titkolja a nyilvánosság előtt, hogy pontosan milyen szakmai érvek és panaszok szerepelnek a kiküldött beadványban.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter Brüsszelben: Itt a történet vége Sulyok Tamás ügyében, fellázadtak az alkotmánybírók
A parlamenti szavazások és a viták a következő napokban drámai módon felgyorsulhatnak a törvényhozás asztalán. A kormánypárti frakciók eltökéltsége azt mutatja, hogy a kabinet nem kíván kompromisszumos megoldásokat kötni a régi rendszer kinevezettjeivel. A végső döntések megszületése után a teljes magyar államszervezet irányítási struktúrája gyökeresen átalakulhat az ősz kezdetére.
Amennyiben az elnök hirtelen elmozdítása és az új államfő parlamenti megválasztása között bármilyen technikai vagy eljárásjogi átmeneti időszak lépne fel, úgy a hatályos szabályok értelmében ideiglenesen Forsthoffer Ágnes házelnök töltené be a köztársasági elnöki funkciót.
A politikai elemzők szerint a folyamat jogi tisztasága és a nemzetközi visszhangok kezelése kulcsfontosságú lesz az új adminisztráció hitelessége szempontjából. A választók által elvárt radikális elszámoltatás és a jogállami keretek megtartása közötti egyensúlyozás komoly politikai feladat elé állítja a TISZA párt frakcióját. A hétfőn benyújtott és közzétett Alaptörvény-módosítás sorsa várhatóan napokon belül végleg eldől az Országgyűlésben.
„Az „ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK” része a következő 34-36. ponttal egészül ki „34. Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint” – olvasható a szövegben.
Kapcsolódó cikk