Forsthoffer Ágnes az államfői jogkörök gyakorlójaként írta alá a törvényt, miután a köztársasági elnöki tisztségre felkért Polgár Judit visszautasította a felkérést. Bejegyzése szerint a Sándor-palota Alkotmányossági és Jogi Igazgatósága megvizsgálta a szöveget, és nem talált alkotmányossági aggályt.
Harminc nap alatt kell megválasztani a vezetőket
Az Országgyűlés július 28-án 143 igen és 47 nem szavazattal fogadta el a jogszabályt. A következő nagy döntés már a személyi kérdés lesz: a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül meg kell választani az NVVH elnökét és elnökhelyetteseit.
A hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatokat folytathat, a törvényben rögzített esetekben nyomozással összefüggő jogokat gyakorolhat és közvádat képviselhet. Az intézmény függetlenségének gyakorlati próbája így nem az aláírás napján, hanem az első ügyeknél és a vezetők kiválasztásánál kezdődik.
Amikor a vizsgálat maga rajzolja meg a határait
A felügyelő látogatása Goole-ja nem egyszerűen kérdéseket tesz fel Eva Smith haláláról. Egyik családtag után a másikat vonja be, és minden új vallomás átírja azt, amit az előző szereplő még elszigetelt, magánjellegű döntésnek gondolt. A felügyelő hatalma ettől nyugtalanító: az eljárás rendje kevésbé látszik, mint az, hogy a kérdéssor egyre tágabb felelősségi kört jelöl ki.
Kapcsolódó cikk
Török Gábor közös képen méltatta Forsthoffer Ágnest – miért kap most külön súlyt a találkozó?
Az NVVH-nál más a jogi helyzet, mert alkotmányos és törvényi keretek között működő állami szervről van szó. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint a hivatal független, elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel, hat évre választja meg, tevékenységéről pedig évente beszámol a parlamentnek. Ezek a garanciák éppen azért kapnak súlyt, mert a hivatal feladata a vizsgálattól a közvádig ívelhet.
A törvény hatálybalépéséről és Forsthoffer aláírásáról a 24.hu számolt be. A következő harminc napban az derül ki, kik ülnek majd annál az asztalnál, ahonnan az első kérdések elhangzanak.