Új bizonyíték szerint norvég forrása lehetett Agatha Christie regényének

Egy új bizonyíték szerint norvég forrása lehetett Agatha Christie egyik leghíresebb bűnügyi regényének, Az Ackroyd-gyilkosságnak, amely szokatlan megoldásával lepte meg az olvasókat.

A norvég forrást a legjobb bűnügyi regénynek választották

Lucy Moffat, Norvégiában élő brit fordító szerint Christie egy ismert norvég írótól kölcsönözhette az ötletet, írja a brit The Guardian.

A fordító rábukkant Stein Riverton Jernvorgnen (Vas szekér) című írásának első fordítására, amely egy angol magazinban jelent meg. Moffatt úgy véli, legalábbis elgondolkodtató, hogy Chrisie nem innen merítette-e az ötletet Az Ackroyd-gyilkosság történetéhez.

Agatha Christie / Fotó: Wikimedia Commons

Christie könyve 1926-ban jelent meg, és rövid idő alatt a műfaj egyik klasszikusává vált. A történet váratlan fordulata, hogy kiderül, maga az elbeszélő a gyilkos.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az Ackroyd-gyilkosság vitát váltott ki ezzel, de íróként hírnevet szerzett neki. Voltak, akik úgy gondolták, ez a megoldás nem fair, mivel a kriminek vannak szabályai[/perfectpullquote]

– mondta James Prichard, Christie dédunokája, az Agatha Christie Ltd. elnöke.

Riverton regénye csak a Christie-könyv után jelent meg Angliában

A norvég történet és a Christie-regény közötti hasonlóság nyomban feltűnt Moffattnak, amikor belefogott Riverton munkájának fordításába. A nyomtatásban először 1909-ben megjelent Jernvognent a Norvég Krimiszerzők Szövetsége a legjobb norvég bűnügyi regénynek választotta.

A két írás közötti hasonlóságokat mindeddig merő véletlennek tartották, mivel Riverton regénye csak Az Ackroyd-gyilkosság kiadása után jelent meg Angliában, angolul 2005-ig nem is volt elérhető, Christie pedig nem tudott norvégul.

Moffatt azonban felfedezte, hogy Riverton történetét leközölte egy brit krimimagazin, a Tip Top Stories of Adventure and Mystery. A magazin csak hat hónapig jelent meg 1923 és 1924 között, majd összeolvadt a Sovereign Magazinnal. Moffattnak a British Libraryben sikerült megtalálnia a magazin egy ritka példányát, amelyben Riverton történetének fordítása szerepelt. Moffatt szerint lehetséges, hogy Christie olvasta a történetet a magazinban.

Sokat olvasott, így lehet, a kezébe kerülhetett

Christie korábban két forrást említett, amelyek inspirálták a regény megírásakor. Lord Louis Mountbatten nevét említette, valamint sógorának, James Wattsnak mondott köszönetet.

Moffatt arra is rámutatott, hogy Christie írói álnevén, Mary Westmacottként 1926 januárjában maga is publikált egy elbeszélést a Sovereign Magazinban. Prichard szerint Christie-nek nem volt szüksége arra, hogy bárkihez ötletért forduljon. Másrészt – mint hozzátette – nem az ötlet miatt lesz jó egy könyv, hanem annak kibontása révén. “Lehet, hogy olvasta, mivel rengeteget olvasott, de az is lehet, hogy nem” – mondta.

10 könyv, amelyből még idén mozifilm lesz – ContextUs

Mi ez? – Lehane már a kilencvenes évek közepétől népszerű zsánerírónak számít, de egy évtizedet kellett várnia, amíg felkarolta Hollywood: Clint Eastwood 2003-ban filmesítette meg a Titokzatos folyó című regényét, majd Ben Affleck (Hideg nyomon) és Martin Scorsese (Viharsziget) is hozzányúlt egy-egy könyvéhez, miközben a Drót epizódjaival forgatókönyvíróként is debütált.

Christie regényét már megjelenését követően számos nyelvre lefordították. Magyarul először 1930-ban jelent meg. A bűnügyi regényből színdarab, rádiójáték és több film is készült, legutóbb a brit Poirot-tévésorozatban dolgozták fel David Suchet főszereplésével. De 2017-ben Johnny Depp főszereplésével megfilmesítették a Gyilkosság az Orient Expresszent is.

Kezdőlap > Design > BRÉKING > Olvasom > Új bizonyíték szerint norvég forrása lehetett Agatha Christie regényének
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: pinterest

A szerk. ajánlása

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból