Egyelőre kifejlett laboratóriumi patkányok esetében bizonyította egy kutatás, hogy hosszabb időn át fejlődnek ki és differenciált feladatokat látnak el az újonnan keletkező idegsejtek.
Ellentmondásos kutatási eredmények
Az idegkutatók nem tudják, hogy a felnőttek agyában milyen arányban keletkeznek új idegsejtek. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint felnőtt patkányok agyában az újonnan keletkező idegsejtek sokkal tovább fejlődnek, mint a gyerekkorban keletkezők. Az idegsejtek keletkezésének és elhalásának folyamata közelebb viszi a tudósokat az idegrendszeri betegségek okainak megértéséhez.
A neurogenezis az agynak azon sajátossága, hogy új sejteket képes előállítani. A folyamat az embrionális fejlődés szakaszában rendkívül intenzív, ami aztán születés után is folytatódik.
#brain#intellect#happiness
No Description
A 20. században a tudósok úgy vélték, kifejlődött emberi agyban már nem keletkeznek újabb agysejtek. Azt gondolták, miután felnőttünk, az agysejtek mennyisége adott, és emiatt feltételezték azt is, hogy az idősebbek agya kevésbé képlékeny. Azóta tudjuk, hogy a feledékenység akár jót is jelenthet.
Aztán egyre több tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy a felnőttek agya mégsem olyan merev. Egy 2018-as kutatásban 28 felnőtt hippokampuszát boncolták fel, és azt látták, hogy a felnőtt agyban még a nyugdíjasévek alatt is keletkeztek sejtek.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Az idősebbek agyában is ezrével termelődnek új neuronok a progenitor sejtekből, ahogy a fiataloknál. A hippokampusz, az agy érzelmekért és gondolkodásért felelős területe tömegében nem csökken az évek során[/perfectpullquote]
– állítja Maura Boldrini, a tanulmány egyik szerzője.
A Nature-ben megjelent másik publikáció szerint viszont, amely Boldriniékéhez hasonló módszert alkalmazott, nem igazán talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy keletkeznének fiatal sejtek a hippokampusz általuk vizsgált részében. A kutatók arra jutottak, hogy a neurogenezis abbamarad vagy rendkívül ritka a felnőttek esetében.
Hogyan fejleszd a Memóriád? 8 módszer a memóriád fejlesztésére!
Sziasztok! A mai videóban arról fogunk beszélni, hogy milyen életvitelbeli változtatásokat tudsz tenni azért, hogy fejleszd általában véve az agyadat, különö…
A Journal of Neuroscience-ben megjelent viszont egy újabb publikáció, amelynek szerzői rájöhettek, a felnőttek agya hogyan fejlődik tovább, és tartja meg képlékenységét anélkül, hogy új idegsejteket termelne.
A felnőttek agysejtjeinek képződését azért nehéz megérteni, mert a legtöbb kutatás az új agysejtek hathetes kifejlődési idejét vizsgálja.
Ennyi idő alatt születik meg az új sejt, majd jut el az adott agyterületre, ahol „szolgálatba áll” és tovább módosul a terület funkciója szerint. Ezután tekinthető kifejlett agysejtnek.
Új látásmód a tudomány szolgálatában
Jason Snyder, a Djavad Mowafaghian Agykutató Központ kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint ők tovább akarták vizsgálni a sejt életét. Arra voltak kíváncsiak, hogy a felnőttkorban keletkezett sejtek hogyan fejlődnek tovább, és miben térnek el az újszülöttekben keletkezőktől.
You can grow new brain cells. Here’s how | Sandrine Thuret
Can we, as adults, grow new neurons? Neuroscientist Sandrine Thuret says that we can, and she offers research and practical advice on how we can help our bra…
A kísérlet során vírusvektort fecskendeztek laboratóriumi patkányok hippokampuszába. Amint a retrovírus genomjának másolata bejutott az osztódó sejtek DNS-ébe, a fluoreszkáló jelölőanyagnak köszönhetően nyomon tudták követni a mozgását.
Hat hét után a hetedik héten is figyelték a sejt működését. Meglepő módon azt tapasztalták, hogy a héthetes agysejtek is tartalmaztak növekedési markereket. A kutatás során 24 héten át tartották megfigyelés alatt a sejteket, és azt vették észre, hogy a kifejlődött sejtek nagyobbak voltak és több kapcsolattal rendelkeztek, mint az újszülött patkányokban keletkezők.
A kísérletből arra következtettek, hogy a felnőttkorban keletkező agysejtek az egész élethossz során részt vesznek az agy plaszticitásának megőrzésében és megújulásában.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A kutatásuk azért izgalmas, mert új látásmóddal vizsgáltuk az agysejteket. Bár a neurogenezis az öregedéssel megszűnik, bebizonyítottuk, hogy ettől még fontos, mert a sejtek sokáig alakulnak ki és növekednek[/perfectpullquote]
– foglalta össze a kutatás jelentősségét Snyder.
Fontos kiemelni azonban, hogy a fenti tanulmányt patkányokon végezték, így nem tudjuk, mennyire lehet belőle következtetni az emberi agyban lejátszódó folyamatokra, viszont azt jelezheti az idegkutatók számára, hogy milyen területeken és miket vizsgáljanak, írja a Big Think.
A felnőttkori agyi idegsejtképződés folyamatának feltárása új klinikai alkalmazásokat is eredményezhet. Az idegsejtek életciklusának alaposabb ismeretével megérthetjük az olyan idegrendszeri betegségek, mint a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór kialakulását.
Kutatások vizsgálják, hogy van-e kapcsolat az olyan idegi alapú zavarok, mint a depresszió és a szorongás és a neurogenezis között. Az új ismeret révén új terápia születhet, de mindenesetre jobban megértjük, hogy az életmód és a környezet milyen hatással van az agy egészségére és megújulására az életünk során.
