Ai Weiwei művész és aktivista az utóbbi időben a tömegpusztító fegyverekkel kezdett el foglalkozni. Kutatásának monumentális darabjai Bombák története címmal a brit Birodalmi Háborús Múzeum előcsarnokában található fegyverarzenálban tekinthetők meg.
Gyilkos arzenál
A tömegpusztító fegyverek csábító és félelmetes egyvelegével találkozhatunk Ai Weiwei művész és aktivista legújabb kiállításán, a brit Birodalmi Háborús Múzeum főcsarnokában, írja a The Guardian. Csak úgy, ahogy az épület, a projekt is kellemetlen gondolatokat vált ki a háborúval, a történelemmel és a modern világgal kapcsolatban.
A kiállítás egyik érdekes darabja a 3D-s képen reprodukált, életnagyságú bomba, ami szinte komikusnak tűnik. Olyan hatalmas és ügyetlen, mint egy részlet Jules Verne régi írásaiból. Bizonyára ezt a szörnyet soha nem használták. Valójában azonban a Szovjetunió, a bombák cárja a valaha létrehozott legerősebb nukleáris fegyverét mégis aktiválta. Az eszközt a méretéből kifolyólag eredetileg felfüggesztették, később azonban a Barents-tenger fölé ejtették, ahol 57 megatonnás erővel robbant fel. Ez az Egyesült Államok két, Japánra dobott atombombája együttes erejének több mint 1500-szorosa.
Kapcsolódó cikk
Ai Weiwei: A politikai művészet jövője / Talán igen, talán nem – Kritika
A fegyver a történelem egy elbűvölő darabja, amely kiválóan szimbolizálja az emberiségnek azt afelgyűjtött gyilkos arzenálját, amely a 20. század elején jöhetett létre, kihasználva a repülés adta lehetőségeket és a hadviselés új formáit. Őrjítő belegondolni is, hogy mindössze egy évtized telt el a Kitty Hawkban történt grandiózus eset, a Wright-testvérek légre szállása és az első magasból leejtett bomba felrobbantása között.
Zavaró kapcsolat
Ai Weiwei kiállítása, a Bombák története a kiszámíthatatlan pusztításról szól, bombák és rakéták enciklopédikus gyűjteményének köntösébe bújtatva. Mindez klinikai pontossággal lett vizualizálva a brit Birodalmi Háborús Múzeum előcsarnokának padlóján és lépcsőjén. Ai Weiwei arra próbál emlékeztetni, ugyan a világ kezd kilábalni egy világjárványból, az önmagunk megsemmisítésre kiéleződött képességünk mégsem vész el. A pandémia alatt azonban egy másik, majdnem feledésbe merült, tragikus esetet is felidézett készülő alkotásának filmkockáin.
Kapcsolódó cikk
Közelebbről is megismerhetjük a kínai politikai aktivistát, Ai Weiwei-t
Ha mindezt szürreálisnak vélné, csak jusson eszünkbe, hogy az emberek valóban ilyen borzalmakat építettek és használtak. A múzeumban megtekinthető többek között a V2-es rakéta is, a nácik fegyverarzenáljának egy pusztító példánya, amelyet Buchenwald rabszolgái építettek és végül London felett robbant fel a második világháború utolsó éveiben. Az esetnek 2724 brit áldozata volt. A V2 egyébként egy olyan szervezet tudományos kísérlete volt, amely a szappan és a bőr emberi testből történő előállításával is kísérletezett. Azonban azokkal az atombombákkal is szembe találhatjuk magunkat, amelyek az amerikai légierő által igázták le Hirosima és Nagaszaki lakosságát 1945-ben.
Kapcsolódó cikk
Ai Weiwei Legóból készített portrékat az eltűnt mexikói gyerekekről
A kiállítás összességében a náci tudomány és az amerikai rakétatechnika zavaró kapcsolatát bolygatja fel. Wewei viszont lát valami mást is. A Bombák története teljesíti azt, amit ígér: a történelemről mesél, miközben rávilágít, milyen könnyedén öljük meg egymást.
A koronavírusnak még hosszú utat kell megtennie, hogy riválisa lehessen a Birodalmi Háborús Múzeumban felhalmozott fegyverarzenálnak.
A legismertebb kínai művész régóta hadban áll a kormányával. A hatóságok a pekingi műtermét lebontották, azonban ezt Weiwei művészetté avanzsálta. A Bombák története című kiállítására a hongkongi tüntetések is hatással lehettek.
A kiállítás augusztus elsejétől, jövő év május 24-ig tekinthető meg.