Washingtoni ellenállás és a szigetek újratárgyalása
Az Economist hasábjain megjelent interjúban Andy Burnham brit miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya felülvizsgálja és újratárgyalja a Chagos-szigetek szuverenitásának Mauritiusszal tervezett átadását. A döntés hátterében az Egyesült Államok határozott ellenállása és a Diego Garcia-i közös stratégiai támaszpont jövőjével kapcsolatos aggodalmak állnak.
A korábbi munkáspárti kormányfő, Keir Starmer által kidolgozott tervezet komoly washingtoni kritikákat váltott ki, miután Donald Trump elnök köre nemtetszését fejezte ki a kulcsfontosságú indiai-óceáni katonai létesítmény jogi környezetének átalakítása miatt.
A Council on Foreign Relations felidézte, hogy Burnham 2026. július 20-án foglalta el a Downing Street 10-et, miután Starmer távozását követően a Makerfield választókerület parlamenti képviselőjeként visszatért az alsóházba, és letette a hivatali esküt III. Károly király előtt.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy elődeihez hasonlóan globális szerepet szán az országnak: míg Boris Johnson a globális Britanniával büszkélkedett, Rishi Sunak pedig igyekezett helyreállítani a Liz Truss hivatali ideje alatt elszenvedett hírnévveszteséget, kormánya most szintén a nemzetközi jelenlét újraerősítésére törekszik.
A miniszterelnök kifejtette, hogy kabinetje átformálja a megállapodást, és közvetlen nemzetközi párhuzamot vont a Dánia és az Egyesült Államok között érvényben lévő grönlandi katonai egyezménnyel, biztosítva a közös védelmi infrastruktúra védelmét.
A transzatlanti viták után a HM Treasury egy olyan konkrét számítást tett le az asztalra, amely alapjaiban írhatja felül a brit gazdaság mozgásterét. De vajon mekkora áttörést hozhat a huszonhét tagállamnak már körbeadott tervezet?
