Kalandos utat bejárt levelet kapott az Országos Széchényi Könyvtár. Arany János és az Ercsey-család között több mint kétszáz levélváltás történt és a nemzeti könyvtárnak adományozott levél lehetett az első, amelyet a költő a Nagykőrösre költözését követően írt Nagyszalontára.
A levél az Ercsey-család egyik leszármazottjának, Fráter Györgynek a tulajdonát képezte. Ő volt Arany János sógora, majd halála után a hagyatékkal együtt került fiához, aki ugyancsak a Fráter György nevet viseli. Ő adományozta a levelet az Országos Széchényi Könyvtárnak.
Ifjabbik Fráter György 1956-ban, 15 évesen, édesanyjával együtt elhagyta az országot és Svájcba költözött. A szülei elváltak, édesapja pedig Magyarországon maradt, majd 1970-ben elhunyt. Öt évvel később fia meglátogatta édesapja második feleségét és megkérte, hogy a családi papírokat vihesse el magával külföldre. Apja íróasztalához ekkor már öt éve nem nyúltak, becsomagolta az iratokat és Svájcba indult azokkal. A néhai Fráter György korábban az iparügyi minisztériumban dolgozott. Egy onnan származó borítékban volt a levél, melyre ceruzával a következő volt írva: eredeti Arany János levél.
Körülbelül három év telt el, amíg Fráter György rábukkant a levélre. Ekkor egy Zürich melletti kisvárosban éltek, de 15 évvel ezelőtt egy vidéki parasztházba költöztek.
A levelet tartalmazó papírdoboz, sok más dobozzal együtt felkerült a régi tehénistálló padlására és feledésbe merült.
Egy alkalommal az egyik unokatestvérének – az OSZK egykori munkatársának, Fráter Zoltánnak, aki a könyvtárát segített rendezni – megemlítette a levél létezését, amit el is kezdtek keresni. Ám a közös kutatásnak nem lett eredménye. Fráter György végül 2019 januárjában bukkant a levélre, amiről úgy gondolta, hogy „Magyarországhoz tartozik”.
60 év legfontosabb irdodalmi alakok művei és eseményei egy lexikonban
Falusi Márton, a szerkesztőbizottság vezetője a sajtótájékoztatón felidézte: a Magyar irodalmi művek és események 1956-2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza majd fel a magyar irodalom hatvan évét. Jelenleg a kutatás első évében készült több mint 220 szócikket érhetik el az érdeklődők a www.mmalexikon.hu honlapon.
Ezt azzal magyarázta, hogy két gyermeke Svájcban született, nem beszélnek magyarul, és ha ő távozik, nem marad semmilyen emocionális összeköttetésük, és senki nem tudja majd, milyen értékes is ez a levél. Az autográf tulajdonosa ezt követően szakvéleményt kért az Arany 200 évfordulóra a nagyszalontai Arany-hagyatékot is feldolgozó kollégáinktól, akik megállapították, hogy a levelet valóban a költő írta.
Arany János családja sok gyűjteménynek adományozott kéziratokat, de a legismertebbeket, például a Toldi-trilógia négy variánsát és a Buda halálát a nemzeti könyvtárnak szánta.
Később lírai költeményei és balladái mellett levelekkel is gyarapodott a gyűjtemény, de családi vonatkozású darab igen kevés került Magyarország birtokába. E levelet a restaurálást követően az OSZK elhelyezzi a gyűjteményükben, valamint eljuttatnnak belőle egy digitális másolatot Nagyszalontára, a költő és az Ercsey-család származási helyére. A restaurált levélről pedig a szalontai Arany János Emlékmúzeumnak másolatot küldenek.
