Gyönyörű napsütés, kellemes időjárás, emberek a világ minden tájáról. Galériákat és műalkotásokat utaztatnak erre az egy hétre Miami legnagyobb művészeti vásárára. Az ArtBasel Miamin szinte az összes kontinens képviselteti magát: Észak és Dél-Amerika, Ázsia, Európa legjobbjai.
Van Donald Trumpunk, akit az elszegényedő fehér középosztály választott meg, háborúk világszerte, de az eladási adatok töretlenül ívelnek fel a minden év decemberének első hetében megrendezett Art | Basel | Miami | Beach művészeti vásáron. Ezt a főcímet adták a hivatalosan kiküldött Press e-mailnek a vásár után:
Art Basel in Miami Beach’s 15th edition: a landmark year, featuring strong sales across all sectors of the show / Art Basel Miami Beach 15. évi kiadás: határokhoz érkeztünk, erős eladás minden szektorban a vásár területén.
Előre elnézést kérek a sok dollár jel miatt! Tudom, Európában nem számít jó modornak, ha pénzről beszél valaki, de itt, az USA-ban ez teljesen normális. Az emberek nagy része itt csak dollárban tud gondolkodni.
ArtBasel történelme
Hogy is kezdődik a történet? Svájc sosem volt gazdag ország, de miután a második világháborúban független tudott maradni, rengeteg készpénz és műtárgy landolt náluk érthető okokból. Ha háború van az országodban és rengeteg pénzed van bankokban, plusz minőségi műtárgyak az otthonodban mi az első teendő? Találni egy független országot ahol biztonságban tudhatod az értékeidet, amíg elülnek a bajok.
1970-ben indult a show Basel városban, júniusban, ami nem véletlen. Akkorra már biztosan kiolvadtak a kemény télből. Lazításképpen a téli hónapokban nyílt a másik vásár a trópusi éghajlattal rendelkező Miamiban minden év december első hetében. Ezt 2003-óta tartják és szinte évről évre megduplázza a méretét. Ezt a saját szemem és a fényképezőgépem évről évre telítődő memóriakártyája igazolja. 2013-ban indult útjára az Art Basel show Hong Kong, és amint a hírekből lehet sejteni, jövőre Argentínában Buenos Airesben készül egy vadonat új Art Basel City megnyitója.
Idén azonban a 2016-os Art Basel Miamin december első hetében összesen több mint 250 helyszínen árultak magas színvonalú műalkotásokat, melyek 750 millió dollár értékben cseréltek gazdát. Minden évben úgy tűnik, ez az Art Basel show már nem tud nagyobb lenni, de a tények mást mutatnak. Az eleve óriási kongresszusi központot, ahol az Art Basel állít ki, jövőre dupla méretűre építik át, és egy szállodát is hozzákötnek. Miamit sokan csak úgy hívják, Dél-Amerika fővárosa. Ijesztő méretben növekszik a város, több tízezer lakás épül mindenhol.
Trendek, árak, költségek
Az elmúlt tíz évben rengeteget változtak a kiállított műalkotások téma és anyagfelhasználás terén. Fokozatosan szorulnak ki a hagyományos módon festett képek, de mintha lenne egy új tendencia az elmúlt két évben, ami megint a kézzel készült műveket hozza előtérbe. Viszont ezzel óvatosnak kell lenni. Nehéz megállapítani, hogy kinyomtattak egy fotót és azt átfestették, vagy tényleg alapból rajzolt, festett képről van szó. Ugyanez igaz a szobrokra is. Van, aki 3D printet fest át és szoborként árulja.
Hatalmas felívelés látható a műanyagokból készült műalkotások terén. Amikor azt hinném már nincs hova tovább, mindig rácáfolnak. Ezen belül is rohamosan terjed a szilikon anyagok használata is. Elkepesztően élethű emberi, állati vagy fantázia lények sokasága található a vásáron. Egyenként kézzel illesztik be a szőrszálakat és tű-ecsettel festik meg a bőr mintáját. Ráadásul a szilikon szobrok tapintása rémisztően igazinak hat. A robotikai, mechanikus-elektronikus szobrok kicsit visszaszorultak, nincs több vagy kevesebb belőlük, mint pár éve.
Másik új téma a graffiti
Mindenki ismeri vagy hallott Banksy-ról. Leszedik a festményeit a házak faláról, vagy csak kivágják a falemezt az ajtóból, ahová festett, felteszik egy másik falapra és falra akasztható kiadásban eladják. Néha millió dolláros nagyságrendről van szó. De vajon ha Banksy egy illegálisan alkotó művész, az ő aláírt képeit árusíthatják vásárokon? Jövőre rákérdezek.
Egy másik lázadó irányzat a kézzel rajzolt, nagyméretű képek világa. Művészek ceruzával vagy tollal 5-10 négyzetméteres képeket rajzolnak szinte arculcsapásul az őket körülvevő világra, ahol rengetegen árulnak fotókat és nyomtatásokat. A kézzel készült művek értéke csökkent, és ritkább is lett, ezt a tendenciát egyre többen próbálják megcáfolni.
Nagy meglepetésemre egyetlen egy Donald Trump-szobrot sikerült felfedeznem. Szilikon, élethű másolat az élő emberről, kézzel beültetett igazi emberi hajszálakkal. Érdekes, hogy amikor Barack Obama lépett az elnöki székbe, vagy száz róla készült portrét tálaltam a vásárokon többféle verzióban. Úgy látszik, a művészek ezúttal sokkal óvatosabbak. Talán félnek a megbélyegzéstől.
Aztán ott vannak még Alexander Calder mobilszobrai. Plafonról lelógatható állandóan mozgó, a levegő áramlását kihasználó művei elárasztották idén a standokat. Én magam legalább 30 darabot számoltam össze csak az ArtBasel kiállító területén. Ezek több százezer vagy millió dolláros árakon vannak kiállítva.
Azt tudtam, hogy Picasso hosszú életpályát tudhat maga mögött, de az idén kiállított művei mennyisége letaglózó volt. Rajzokból, festményekből egy külön csarnokot meg lehetne tölteni. Nem ilyen nagy méretekben, de ugyan ezt tudom elmondani Salvador Daliról is. Dali egyébként is nagyon népszerű Floridában.
Kiállító területek:
Nem könnyű megérteni, mi is ez az ArtBasel. Hivatalosan így nevezik: ArtBaselMiamiBeach. Néha el is bizonytalanodok még így, tíz év látogatás után is, hogy hogyan is nevezzem, amikor másoknak próbálom elmesélni. Amikor 2003-ban elindult a rendezvény, a Miami-Beach kongresszusi központjában szállásoltak el, kis területen, családias légkörben az épületen belül. Ez annyiban változott mára, hogy az egész kongresszusi központ az ArtBaselMiamiBeach galériáival van megtöltve, ide jönnek a legnépszerűbb és gazdagabb galériák a világ minden pontjáról. És itt jön az érdekesség. Magának az eredeti ArtBaselMiamiBeach-nek van meg 4-5 másik terülten elterülő megjelenése párhuzamosan a kongresszusi központban zajló kiállítással. Lássuk először ezeket a hivatalos ArtBasel helyszíneket:
Vizcaya Museum: régies stílusú kastély hatalmas parkkal, ahol ArtBasel-es installációkat vagy hivatalos ArtBasel eseményeket szerveznek ezen a héten.
Sagamore Art Hotel: a hivatalos VIP záró „brunch” helyszíne egy 5+ csillagos tengerparti szállodában, ami roskadásig van tömve kortárs művészettel.
Fairchild Botanic Garden: varázslatos nagy területen elhúzódó part Maimitól délre, mindig meglepetés, mit hoznak. Tavaly és 4 éve Dale Chiully üvegműveivel árasztottak el a parkot, fantasztikus élmény volt.
Frost Museum – FAU (Florida Atlantic University): a záró „brunch” eseménye található itt kiállításokkal egybekötve az egyetem múzeumában.
Wolfsonian Museum ugyancsak FAU tulajdonú múzeum South Beach-en, fergeteges partykat rendeznek péntek estékre, egyben a múzeum is megnézhető, 7 emeleten át elvezhető a XIX-XX. századi művek sokasága.
És most figyeljünk jól, eddigiekben az Art Basel által szervezett helyszínekről volt szó. Már évek óta Miami város is megrendezi a saját művészeti hetét az ArtBasellel egy időben legalább 4-5 akkora helyszínnel, ami egyenként akkora, mint az ArtBaselMiamiBeach egészében. Ezeknek mellesleg New York-i oroszok a tulajdonosai. Az ő helyszíneik az alábbiak voltak:
ArtMiami: a legprominensebb show az egész héten az Art Basel után.
Context: 3 hatalmas sátor nem volt elég az ArtMiami-nak, nyitottak egy másikat is mellette, így be tudták tömni a piaci rést. Aki nem fért be az ArtMiami-ba az itt meg kapott helyet.
La Pinta: kizárólag Dél-amerikai művészek alkotásai
Concept: ez új idén, Miami partjainál szokott horgonyozni a Sea Fair nevű hatalmas jacht, ami múzeumnak van berendezve, de ezt a hajót idén eladták, és ez a Concept lett helyette. Nem sült el valami jól, mert rosszul reklámozták. Kevés volt a látogató, és a légkondi sem működött. Szomorú volt látni a szépen felöltözött, de harsányan izzadó galériásokat, ahogy egymást nézegetik, mert látogató alig akadt.
Red Dot és Spectrum: ez a két show mára teljesen összenőtt, ide az jön, akinek kevés a pénze. Viszonylag olcsó a helybérlet, egy 3×3 méteres rész bérlése kb. 15ezer dollár. Lehet találni érdekes dolgokat itt is, de nem jellemző.
Ha eddig tudtuk követni a leírást, még egy kicsit próbáljunk fókuszálni, mert van még pár független cég akik között vannak a legjobbak, akik ugyancsak itt South Beach-en állítanak ki.
Scope: azt hiszem ők a legjobbak, itt voltak a legmagasabb eladások idén és tavaly is. Ez egy New York-i cég, és a vízparton a homokban sétálva jutunk el a bejáratához. Itt vannak a legfrissebb és legérdekesebb művek. Nem ritka, amikor ugyanaz a fotó vagy print vagy szobor 5-10 példányban kel el, szóval a művész rohanhat haza és másolhatja a műveket.
Untitled: nagyon elegánsak, a Scope sátrától vannak pár száz méterre a vízparton, nem zsúfolt a belső tér, sok levegő van az egyes galériák között, ez inkább egy szép élmény a látogatónak.
Pulse: Ők is a vízparton vannak kicsit északabbra, rengeteg friss és jó művész jön kiállítani.
Aqua: Ez egy party-tanya volt sokáig, míg tavaly az ArtMiami meg nem vette és rendbe hozta. Ez egy 2 szintes olcsóbb hotel South Beach-en, de erre a hétre lezárjak és kiadják a szobákat galériáknak. Itt egy sörrel a kezében az ember körbesétálhat és élvezheti a műveket. Ez engem leginkább a romkocsmákra emlékeztet Budapesten.
Ezeket mondaná a fontosabb helyszíneknek, de volt még körülbelül 10-15 nagyobb és 100-200 kisebb terület, ahová nem jutottam el idén. Ilyen például a Wynwood-terület, ahol százával találni galériákat. Ez Miami Montmartre-ja. Gettós terület volt Miami város szélén, és sok helyen még ma is az. Rengeteg raktárépület van, amit folyamatosan átvettek művészek és galériák, kialakítva saját kultúrájukat. Romkocsma kerület hasonlattal tudnék élni itt is.
Összességében elmondható, hogy sok jó dolog található az ArtBaselMiami-n, de nehéz megtalálni, mint tűt a szénakazalban. Iszonyú mennyiségű műalkotás és látogató között kell elvergődni és megtalálni, ami érdekes. A közlekedés Miamiban rettenetes. Végtelen dugók mindenhol, a nap minden percében, plusz adjunk még hozzá egy 30-40 fokos szauna jellegű időjárást is. Elvileg decemberben már lehűl a hőmérséklet, és nem párás annyira, de a globális felmelegedés tisztán érezhető, évről évre melegebb van.
Viszont az érdeklődés is egyre nagyobb, egyre több és több galéria és művész állít ki minden évben. Hivatalos közlésekben a legtöbb nagy kiállító helyszín nagy léptékű eladásokról számol be. Idén 750 millió dollárnyi műalkotás cserélt gazdát, ami akárhogy is számolom, 222 milliárd forint. És ehhez még nyugodtan hozzátehetünk egy kettes szorzót, mivel a város ugyanezt megkeresi a szállodákon és éttermeken keresztül, ami kiszolgálja a népes látogató sereget. Welcome to Maimi!
Az alábbi linken végigjárhatóak az említett helyszínek mintegy galériai séta jelleggel 2007-2017-ig kiállító területekre bontva: ITT
Fotók: Kolos Schumy
