Bájer Máté az a slammer, aki általában az év első felében végez dobogón. Úgy véli, nem ment végbe modernizáció, és azért fáradt ki a slam, mert „kicsit olyan, mint egy saját farkába harapó kígyó.”
ContextUs: Nem cizellálták a bemutatkozásod a Slam Poetry Magyarország oldalán: Szikszón születtél, Sajószentpéteren élsz, miskolci slammer vagy. Számodra a slam poetry „az üres szavak lehetőségét” jelenti. Kifejtenéd?
A cizelláltság hiánya saját döntés. Szerettem volna a bemutatkozásban a lényegre szorítkozni. Az idézett sor mára kicsit blődnek tűnik. Annyit akartam ezzel kifejezni, hogy nekem ez az egész olyan, mint a szerződésekben a pontozott rész: ami ott van, attól lesz egyedi, rád vonatkozó. Amíg nem mondod ki a szavakat, addig számtalan lehetőséged van, hogyan formáld a mondandódat.
ContextUs: Hogyan ítéled meg a miskolci slamközösség fejlődését?
Nagyon hasonlít a budapesti mintához: fogynak a régi hősök, a fiatalság veszi át a terepet a színpadon és a nézőtéren is. Egyébként a miskolci egy időben az ország legerősebb klubjait produkáló közösség volt. Szerintem lesz is még, de újra fel kell nevelni egy generációt.
ContextUs: Mióta slammelsz és minek hatására?
Már nem is tudom. 2012 végén kezdtem talán. Akkor ismerkedtem meg az AKPH-val és a slammel is. Bevonzott.
ContextUs: De nem csak slammelsz, hanem verseket is írsz. Ez az ág csak hobbiként funkcionál az életedben? Úgy láttam, mindössze néhány publikációd jelent meg.
A költészet számomra a legfontosabb. Egy korombeli srác, ha komolyan veszi, már 3-4 köteten és számos publikáción túl van, úgyhogy értem a kérdés miértjét.
Én jellemzően nem sietek el semmit. Úgy érzem, tavaly alakult ki nagyjából a költői hangom, és még mindig formálódik.
Eddig a Műútban, a Helikonban, a Prae-ben, a FÉLonline-on és a Pannontükörben jöttek le verseim. Jelenleg gyerekirodalommal foglalkozom a legtöbbet, ha minden igaz, hamarosan egy regény is kijön, de ez még nem hivatalos, szóval pszt!
ContextUs: Többször végeztél dobogón az SPB Klubokon. Sőt, a II. Országos Slam Poetry Bajnokságon a döntőig meneteltél. Ezen sikerek után az OSPB dobogója a cél?
Egyértelműen nem. Ha indulok egy versenyen, azért teszem, hogy megnyerjem. Az országossal sincs ez másképp. Nem szoktam letörni, ha nem nyerek – persze vannak kivételek. De nem is úgy állok hozzá, hogy legyen bármi, szórakozom egy jót. Annál azért komolyabban veszem. Úgy fogalmaznék, hogy nem a győzelem a fontos, hanem a teljesítmény. Ha egy rossz szöveggel nyerek úgy, hogy más jobban megérdemelte volna, ugyanolyan csalódott vagyok a teljesítményemet illetően. Fordítva is ugyanez mondható el.
Bájer Máté – “Nézőpont kérdése” – I.helyezett – 2018. SPB Klub Április
http://slampoetry.hu/ https://www.facebook.com/SlamPoetryHungary
ContextUs: Végignézve a pályád, az mondható el, hogy az év első felében megrendezett versenyekről távozol előkelő helyen.
Hát, ez talán a budapesti versenyekre igaz. Ennek az az oka, hogy ritkán jutok el a fővárosba, és főként valamiért tavasszal szoktam arra járni. Nem tudom, hány SPB-győzelmem van összesen, 4 és 7 között.
Ha szigorúan csak a zsűri véleményét nézzük, azokon az ankertes versenyeken, amiken az utóbbi három évben elindultam, mindig én kaptam a legtöbb pontot. Többször kicsúsztam az időből, és emiatt kétszer nem is sikerült nyerni.
Azonban ez, mint fent említettem, nem érdekel különösebben, hiszen jól sikerült a dolog, jól éreztem magam a színpadon, így kevésbé fontos, hogyan alakult a dobogó.
ContextUs: A márciusi klubversenyen második helyezettként távoztál. A munkanélküliséggel járó létet vetted górcső alá, tele popkulturális utalásokkal. Te vagy a lírai én a szövegben?
Félig. A másik az a fazon, aki lehetnék, ha csak egy-két dolog másképp alakul.
ContextUs: Mint mondtad, három hónapja vagy munkanélküli. Sikerült találni munkát azóta?
Na, ott például pofátlanul hazudtam. Hét hónapig nem találtam munkát újságíróként. Amikor ezt a szöveget írtam, akkor már volt állásom, de még élt bennem az az időszak.
Irlanda Kristóf: Tüntetésre nagyon illik a slam – Interjú
Legelőször nyilván egy nagy löketet adott, hogy visszajelzést kaptam, hogy jó, amit csinálok. Az első slam poetry verseny megnyerése elraktározódott az emlékezetembe. De utána igazából rájöttem, nem jelent semmit. A fontosabb az, hogy emberi reakciókat látok a közönségen. Ez például sokkal fontosabb, sokkal nagyobb volumenű dolog, mint hogy milyen pontszámokat kapok a zsűritől.
ContextUs: Ekézed a kényszeres, kínos és túlzott időkitöltéseket kreáló munkanélkülieket. Görbe tükröt mutatsz nekik. A tehetetlenségben ilyen könnyű még mélyebbre esni, így meggátolva a társadalom peremére szorultságból való kievickélést?
Gondolom, ez egyénfüggő. Én képes vagyok csecsemőénig süllyedni, ha nagyon elhagyom magam. Hála istennek, ilyen ritkán történik. Ha az életem videójáték lenne, akkor azt mondhatnám, eddig minden főboss-on túljutottam, még ha nem is pályacsúccsal. Néha persze cheatet is kellett használnom. Szóval, ha valamit tudok tanácsolni az igazán nehéz helyzetekre, az annyi, hogy IDDQD!
ContextUs: Visszatérve a popkulturális intertextusokra! Nem csak ezen utalások, hanem a közéleti is velejárója a slamnek. Eljátszottam a gondolattal, hogy milyen lenne egy olyam slam, ha nem lenne a szövegben sem közéleti, sem popkulturális kitekintés. Milyen lenne?
Nem tudom. Valószínűleg olyan, mint a YouTube-on fent lévő slamvideók negyvenhárom százaléka. Apropó, Miskolcon most tapossuk a 43. versenyünket! Ebből egyen zsűriztem, szóval 42 etapon vettem részt versenyzőként. Általában kétkörös versenyek voltak.
Ha szűken vesszük, kb. 75 saját szövegről beszélhetünk. Ezek között volt szinte mindenfajta próbálkozás. Olyan is, ami teljesen kikerülte a fent említett topikokat. Budapestre viszont általában rímes, ritmusos cuccokat viszek, amiket lehet pörgetni.
Ezeknek pedig jól áll a közélet. Persze csak annyira kell belekeverni, amennyire a saját mindennapjaidban jelen érzed őket.
ContextUs: Változás áll be a slam poetry világában, hiszen Bárány Bence elmondása szerint elfáradt az SPB Klubok közönsége, szembetűnővé vált a generációs szórás. Hogyan ítéled meg, pozitív hatása lett a modernizációnak?
Nem nevezném modernizációnak. Szerintem a slam azért fáradt ki, mert kicsit olyan, mint egy saját farkába harapó kígyó. A több ezer eddig elhangzott szöveg több száz különféle témát érintett rengeteg módon. Azt is mondhatnám, hogy kissé redundáns lett az egész. Nagyon gyakran hallani azt, hogy ez most olyan volt, mint XY ismert szövege. És ez nem feltétlen plágium vagy laza asszociáció a néző részéről. Csak többen is kitalálták ugyanazt az ötletet, amit valaki valahol már elsütött. Néha már egy egyedi koncepció is megdobogtatja az ember szívét.
BÁJER MÁTÉ – II. Országos Slam Poetry Bajnokság DÖNTŐ
II. Országos Slam Poetry Bajnokság Döntő TRAFÓ 2013. november 15. videók Szabados Márk és Polgár András http://slampoetry.hu/ https://www.facebook.com/SlamPo…
ContextUs: Véleményed szerint még milyen változásokat kellene eszközölni?
Fogalmam sincsen. Én ezer éve azt hangoztatom, hogy aki fellépésekre jár, menjen a klubokra is, legyen elérhető, megfogható, legyőzhető. Ezzel lehetne ösztönözni és terelni is egyszerre az újakat. A színvonalnak is jót tenne, ha a szárnypróbálgatók mellett komoly, versenyképes szövegekből is több lenne.
Most az első generáció sokak számára teljesen elérhetetlennek tűnik, olyan érinthetetlen valakiknek, akik már nem is ebben a világban mozognak. Persze ez így túlzás.
Bár egyszer odajött hozzám egy lány Miskolcon azzal, hogy látta, kezet fogtam Simon Marcival, és megszagolhatná-e a tenyeremet. Persze azt sem lehet elvárni, hogy befutott színészek, költők, rapperek folyamatosan új szövegeket írjanak, mint az aranykorban.
ContextUs: Van az a kritika a budapesti slamközönséggel szemben, hogy belterjes. Te hogyan látod?
Igen, belterjes, mnt az egész slamközösség. De ez szükségszerű, hiszen így működnek a közösségek, baráti társaságok. És ez nem feltétlen rossz. Sokakat motiválhat munkára és kitartásra, az, hogy végül megjegyezzék a nevét. Jó példa erre mondjuk Fazekas Dani. Egyébként szerintem egyre kevésbé érezhető ez a belterjesség – ha egyáltalán ez a jó szó erre – mostanában.
Slam Poetry Magyarország: “Itthon sokkal népszerűbb a slam” – Interjú
Egyébként valami hasonló volt már 2006 előtt is, például Gyukics Gábor számolt be hasonló estek szervezéséről. De valóban 2006-ban volt olyan slam poetry-est, amit már annak is neveztek. Bár az rapperek és költők versenye volt, meghívott slammerekkel, nem nevezhetett bárki. Olyanok voltak köztük, mint Karafiáth Orsolya, Hugee: Süveg Márk, Peer Krisztián, Erdős Virág, Busa Pista.
ContextUs: Ez minek köszönhető? Gondolom, a barát társaságok, közösségi jelleg ugyanúgy tetten érhető.
Úgy érzem, a szervezők országszerte figyelnek a visszajelzésekre. Pont azért, mert baráti társaságok alakultak ki a slam nyomvonalán, tűnhet belterjesnek az egész. Mostanra azonban kialakult egy professzionálisabb hozzáállás. Néha azt érzem, ez kicsit az élmény rovására is megy. A régiek inkább a közönség soraiból figyelnek, kint beszélgetnek, hiszen még mindig fontos eseményként, össztalálkozóként élik meg a klubokat. Azonban már nem vesznek részt aktívan a szövegelésben. Gyakran nekem is jobb érzés csak leülni és beszélgetni az élet közepes vagy annál kisebb jelentőségű dolgairól, és azokra hagyni a színpadot, akik még éhesebbek.
