A Polgár Judit utáni lehetséges jelöltekről szóló korábbi összesítésben Baka neve már felmerült, a frakció döntése azonban új helyzetet teremt. Nem pusztán az a kérdés, hogy a kétharmados többség megadja-e neki a hivatalos felhatalmazást, hanem az is, mit tud kezdeni egy korlátozott jogkörű, mégis erősen szimbolikus tisztséggel.

Egy idő előtt lezárt mandátum után

Baka András személye miatt a jelölés több egyszerű személycserénél. A Legfelsőbb Bíróság elnökeként 2009-ben kezdte hatéves mandátumát, amely a bírósági rendszer átalakításával 2012-ben idő előtt véget ért. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016 júniusában kimondta: Magyarország megsértette Baka bírósághoz forduláshoz és véleménynyilvánításhoz fűződő jogait.

A jelölés így annak a bírónak adhat új közjogi szerepet, akinek korábbi megbízatása nem a mandátum eredetileg tervezett végéig tartott. Az államfői hivatalban viszont egészen más feladat várna rá: nem egy bírói testület vezetése, hanem egy korlátozott mozgásterű intézmény hitelének kezelése.

A hivatal névtáblája mögött

A Political Capital szerint az elmúlt másfél évtized államfői nem jelentettek érdemi ellensúlyt a kormánnyal szemben, két korábbi elnök pedig botrány után távozott. A Political Capital gyorselemzése ezért nem elsősorban a Fidesz várható támadásaiban, hanem az intézmény politikai kiüresedésében látja Baka fő akadályát. Ehhez járul a jelölés körüli bizonytalanság és az a lehetőség, hogy az ősszel kezdődő alkotmányozás végén közvetlen elnökválasztás lesz.

Sztálin halála-ban a diktátor halála után a vezetők előbb azt mérlegelik, ki írhat alá, ki adhat utasítást, és ki marad felelős a következményekért. A címek és a hivatalok megvannak, ám a tényleges súlyuk attól függ, ki tud mögéjük döntést és elfogadott irányt tenni. A Political Capital által felvetett átmenetiség Baka esetében is ezt a bizonytalanságot hordozza: egy esetleges későbbi új választási rend már a hivatalba lépéskor korlátozhatja az elnöki pozíció önálló tekintélyét.

Az elemzőintézet szerint Baka Andrásnak inkább politikai, mint jogi munkával kellene tartalommal feltöltenie a tisztséget. A kérdés így az lesz, hogy az államfői névtábla mögött kialakul-e önálló súly, vagy a hivatal továbbra is arra vár majd, hogy mások mondják meg, ki adhat utasítást.