A találkozó beleillik abba az egyeztetési sorozatba, amely Sulyok Tamás távozása után indult el az új köztársasági elnök kiválasztása előtt. A folyamatnak már volt nyilvános törése: Polgár Judit visszautasította Magyar Péter felkérését, noha a Tisza frakciója előzőleg egyhangúlag támogatta a jelölését. Baka András neve kapcsán sem jelölést, sem felkérést nem jelentettek be.
Az államfőjelölés előtt sűrűsödnek a találkozók
Baka András a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, korábban két cikluson át az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt. Magyar a találkozó után az európai jog és az alkotmányozási folyamatok nemzetközileg is jegyzett szakértőjeként méltatta őt, ám a megbeszélés konkrét napirendjét nem ismertette.
Ez a különbség lényeges. Egy államfő kiválasztásánál a zárt körű beszélgetések természetesek lehetnek, a korábbi kudarc után viszont minden új találkozó könnyen a következő jelölt kereséseként olvasható. A nyilvánosság így a résztvevők köréből próbál következtetni arra, ami a tárgyalóasztalnál elhangzott.
A kapunál maradó történet
A Rasómon erdei bűntényének tanúi nem egyszerűen más részletekre emlékeznek: mindegyikük olyan történetet ad elő, amelyben saját szerepe elfogadhatóbbá válik. A romos kapunál hallgató pap és favágó ezért nem egy biztos magyarázatot kap, hanem azt tapasztalja meg, hogy a hiányzó részleteket azonnal értelmezések töltik ki.
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter és Baka András találkozójánál még nem egymással versengő beszámolók jelentek meg, hanem éppen a beszámoló tárgya maradt zárva. A találkozóról szóló tudósítás szerint Baka 2009-ben hat évre kapott megbízást a Legfelsőbb Bíróság élére, amely 2012-ben idő előtt megszűnt; a strasbourgi bíróság később jogsértést állapított meg Magyarországgal szemben.
Kapcsolódó cikk
Megvan, mikor választhat új köztársasági elnököt a parlament, a Tisza már a szavazást kezdeményezi
Ezért az ő jelenléte az alkotmányos intézményekről szóló találgatásokat is erősítheti, miközben a kapu túloldalán elhangzott beszélgetés tartalma továbbra sem látszik.