Dátum van, jelölt még nincs
A frakció azt kérte az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó Hallerné Nagy Anikótól, hogy a jövő heti ülés napirendje egészüljön ki az államfőválasztással. A Magyar Péter által is aláírt kezdeményezés új szakaszt nyit az államfőkeresés júliusban megkezdett folyamatában: már nem általános elvárásokról, hanem egy konkrét parlamenti időpontról szól.
Sulyok Tamás megbízatása július 20-án szűnt meg. Azóta Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolja átmenetileg a köztársasági elnöki jogköröket, az Országgyűlésnek pedig harminc napon belül utódot kell választania. Az augusztus 11-i dátum belefér ebbe a határidőbe, de csak akkor válik tényleges választási nappá, ha a Ház napirendjére veszi az indítványt.
A politikai tartalom ennél nyitottabb: augusztus 5-én a Tisza-frakció még nem nevezte meg hivatalos jelöltjét. Magyar Péter július 23-án azt mondta, nem ő, hanem a frakció dönt a személyről. A korábbi felkérést Polgár Judit visszautasította, ezért most a menetrend láthatóbb, mint az, kire kérnek majd parlamenti támogatást. Ez az információs különbség nem mellékes: a képviselők és a nyilvánosság már egy közeli időponthoz igazodik, miközben a választás személyi tétje még hiányzik a hivatalos közlésből.
Amikor az eljárás megelőzi a döntést
A Raye Makhfi nyitóképében egy urna ereszkedik ejtőernyővel egy távoli iráni sziget partjára. Megérkezik egy választási tisztviselő is, akit egy katona kísér végig a szigeten, hogy szavazókat keressenek. A tárgy, a hivatalnok és a választás napja tehát készen áll, miközben a helyiek közül sokan alig tudnak valamit az eljárásról. A film mechanizmusa az intézményi keret és az érdemi választási lehetőség időbeli szétválása: az urna már ott van, a döntés értelme még vitatott.
Kapcsolódó cikk
A mostani ügyben a formális szerep az Országgyűlésé: a képviselők választják meg az államfőt. A tényleges kezdeményezési lehetőség azonban a parlamenti többséggel rendelkező Tisza-frakciónál van, amely az időpontot kéri, a jelöltet pedig majd megnevezi. A 24.hu által ismertetett javaslat szerint egyelőre az augusztus 11-i nap került a papírra; a személy nem. A partra érkező urnához hasonlóan tehát a nyilvános térben már megjelent a szavazás kerete, miközben a meghatározó személyi választás még nem látható. A döntés következményét az új elnök és az ország viseli, nyitva pedig az marad, hány jelölt kap valódi esélyt és mekkora vita előzi meg a szavazást.
Az ellenérv lényeges: a magyar képviselők ismerik az alkotmányos eljárást, a pártok jelöltet állíthatnak, a közeli dátumot pedig a harmincnapos határidő indokolja. Nem egy tájékozatlan sziget közösségéről van szó, és a napirendi javaslat nem bizonyít előre eldöntött eredményt. A párhuzam ezért kizárólag a sorrendet magyarázza: előbb látszik az intézményi keret, később a személyi kínálat. Augusztus 11-ig az a kérdés, az ejtőernyőn leérkező urna mellé kerül-e több, nyilvánosan mérlegelhető név.