Magyar azt követően ismertette a Tisza feltételeit, hogy Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását. A jogszabály július 19-én lépett hatályba, rendelkezése alapján pedig július 20-tól megszűnik Sulyok államfői megbízatása. AHVG által ismertetett miniszterelnöki bejelentés így már nem politikai ultimátum, hanem egy 30 napos alkotmányos jelöltállítási és választási folyamat kezdete – ebben kell tartalommal megtölteni a pártfüggetlenség követelményét.

A „pártpolitikai múlt nélkül” megfogalmazás szűkítheti a lehetséges jelöltek körét, de egyelőre nem világos, pontosan mit tekint kizáró oknak a Tisza. Más megítélés alá eshet egy korábbi párttagság, egy kormányzati tisztség, politikai tanácsadói munka vagy valamely párthoz kötődő közéleti szereplés. Magyar azt ígérte, hogy a jelöltekről egyeztet a parlamenti frakcióvezetőkkel, a társadalmi javaslatok pedig szerinte erkölcsi alapot adhatnak a választáshoz. A jogi döntést azonban nem nyilvános konzultáció, hanem az Országgyűlés hozza meg.

Az új köztársasági elnök nevét nem „szivarszobában” választanák ki

Magyar Péter videójában azt kérte, hogy a pártok, közéleti szereplők, civilek és magánemberek ne csak neveket, hanem értékeket is javasoljanak. Ezzel a Tisza nyitottabb jelöltkeresést ígér, mint a korábbi, többnyire pártvezetői megállapodások alapján lezajló államfőválasztások. A kezdeményezés valódi súlyát mégis az mutatja majd meg, hogy nyilvánosságra hozzák-e a beérkező neveket, lesznek-e meghallgatások, és milyen indoklással választja ki a kétharmados kormánytöbbség a végső jelöltet. A Tisza parlamenti ereje miatt a széles konzultáció politikai lehetőség, nem kényszer: a kormánypárt önállóan is képes lehet megválasztani az államfőt. Ezért különösen fontos, hogy az egyeztetés ne csak a már eldöntött név társadalmi legitimációját szolgálja. A pártfüggetlen előélet önmagában sem garantál független hivatali működést; ehhez a jelölt korábbi döntéseit, szakmai autonómiáját, alkotmányos felfogását és a kormánytöbbséggel szembeni lehetséges fellépését is mérlegelni kell. A hétfői frakcióülés mutathatja meg, lesz-e több valódi alternatíva.

Forsthoffer Ágnes veszi át átmenetileg Sulyok Tamás jogköreit

Az új elnök hivatalba lépéséig Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja ideiglenesen az államfői jogköröket. Ez automatikus alkotmányos helyettesítés, nem köztársaságielnök-választás, ezért Forsthoffer nem válik teljes mandátummal rendelkező államfővé. A Contextus Forsthoffer Ágnes ideiglenes államfői szerepéről szóló cikke már a módosítás parlamenti vitájakor bemutatta ezt a közvetlen következményt. Az átmeneti időszak hossza most attól függ, milyen gyorsan jut el a Tisza az általános követelményektől egy támogatható személyig.

Magyar továbbra is keményen bírálta Sulyok távozásának módját. Szerinte jobb lett volna, ha az államfő korábban és önként mond le, mert így nem lett volna szükség személyére szabott alkotmánymódosításra. Korábbi éles támadásait a gyermekvédelmi rendszer áldozataival és olyan közösségekkel indokolta, amelyek szerinte nem kaptak védelmet az államfőtől. Ez a politikai indoklás ugyanakkor magas mércét állít az utód elé: az új elnöknek nemcsak szimbolikus egységet kell képviselnie, hanem érzékelhetően önálló közjogi szerepet is vállalnia kell.

A 17. módosítás szerint a következő köztársasági elnök megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb 5 évig tarthat.

A korlátozott mandátum összeköti az államfőválasztást a Magyar által őszre ígért alkotmányozási folyamattal. Emiatt a most kiválasztott elnök nem feltétlenül egy teljes politikai korszak államfője lesz, hanem az átmenet egyik kulcsszereplője, akinek saját tisztségét érintő új szabályokról is döntenie kellhet. A hétfői Tisza-egyeztetésen ezért a névnél is fontosabb lehet a szerepfelfogás: kormánytöbbséghez lojális reprezentatív vezetőt vagy önálló alkotmányos ellensúlyt keresnek-e. Az első nyilvánosságra kerülő jelölt megmutatja majd, melyik értelmezés bizonyul erősebbnek.