Címke
A Alaptörvény legfrissebb cikkei a Contextuson.
Orbán Viktor volt miniszterelnökként ellenállási nyilatkozatban nevezte a Fidesz feladatának a demokratikus jogállam helyreállítását. A párt elnöke szerint az Alaptörvény 17. módosítása megszüntette a politikai versenyt, ezért nem vesznek részt az új közjogi szereplők megválasztásában.
Huth Gergely alkalmatlannak nevezte Sulyok Tamást, miután a távozó köztársasági elnök aláírta a saját megbízatásának megszűnését is kimondó 17. alaptörvény-módosítást. A Pesti Srácok volt főszerkesztője árulásként értékelte a döntést, Sulyok viszont azt állította, jogsértés nélkül nem tagadhatta meg az aláírást – a konfliktus ezért nemcsak az államfő személyéről, hanem alkotmányos mozgásterének értelmezéséről is szól.
Az új köztársasági elnök Magyar Péter szerint olyan személy lehet, aki pártpolitikai múlt és kötődés nélkül képes képviselni a nemzet egységét. A miniszterelnök pártoktól, civilektől és magánemberektől is vár javaslatokat Sulyok Tamás utódjára, hétfőre pedig összehívta a Tisza elnökségét és parlamenti frakcióját – egyelőre azonban egyetlen konkrét jelöltet sem nevezett meg.
Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnökként, pontosabban az államfő jogköreinek átmeneti gyakorlójaként kerül hétfőtől Magyarország egyik legfontosabb közjogi pozíciójába. A házelnök már az első nyilatkozatában jelezte, hogyan készül a feladatra, és azt is elárulta, kire bízná közben az Országgyűlés vezetését.
Sulyok Tamás aláírta a saját mandátumát is megszüntető Alaptörvény-módosítást. Harminc napon belül új köztársasági elnököt választanak.
Róna Péter Magyar Péter első komoly tévedésének tartja, hogy az Alaptörvény 17. módosításában 12 évre korlátozta az országgyűlési képviselők parlamenti pályafutását. A jogász-közgazdász szerint Sulyok Tamás és más közjogi vezetők eltávolítására a Tisza egyértelmű választói felhatalmazást kapott, a cikluskorlát azonban nem szerepelt a kampányban, és éppen ez nyithat utat az önkényesség vádjának.
Pottyondy Edina Kun Béla meneküléséhez hasonlította Orbán Viktor amerikai útját, miközben a Fidesz a „magyar demokrácia gyásznapjaként” beszélt az Alaptörvény 17. módosításának elfogadásáról. A youtuber szatirikus bejegyzése azonban nem állt meg a volt miniszterelnök futballprogramjánál: Gulyás Gergely lemondásán keresztül egészen a Fidesz 16 éves közjogi gyakorlatáig jutott.
Fekete-Győr András Orbán Viktor „Demokratikus Magyarország 1990–2026” feliratú gyászposztjában talált politikai ellentmondást: ha a volt miniszterelnök szerint a demokrácia 1990-től egészen 2026-ig tartott, akkor ebbe a Gyurcsány-kormány időszaka is beletartozik. A politikus ezt azzal az Orbán által felépített korábbi narratívával ütköztette, amely a 2010 előtti rendszert leváltandó korszakként, a Fidesz győzelmét pedig „fülkeforradalomként” mutatta be.
Navracsics Tibor szerint a Tisza Párt ugyanazt a többségi felhatalmazásra épülő, társadalmi vitát megkerülő hatalmi politikát folytatja, amely 16 év kormányzás után a Fidesz választási vereségéhez vezetett. A volt miniszter és uniós biztos saját korábbi kormányzati konfliktusait is felidézte, ám választási számokra épített érvelésének van egy vitatható pontja: a távol maradó választókat automatikusan a közjogi átalakítás ellenzői közé sorolta.
Sulyok Tamás előtt már ott van az Alaptörvény 17. módosítása, amely a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését is tartalmazza. A Sándor-palota egyetlen általános mondattal reagált arra, mit tesz az államfő a házelnök által megküldött dokumentummal, pedig Sulyoknak öt napon belül olyan döntést kell hoznia, amely saját tisztségének sorsát is közvetlenül befolyásolja.
