Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, noha annak hatálybalépése a saját köztársasági elnöki mandátumát is megszünteti. Az államfő szerint nem volt törvényes lehetősége a politikai és alkotmányos szempontból elfogadhatatlannak tartott rendelkezés megakadályozására: vagy aláírta, vagy maga sértette volna meg az Alaptörvényt.
Sulyok videóüzenetben jelentette be, hogy „Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek […] eleget teszek”. Döntését jogi lehetőségei és lelkiismerete mérlegelésével indokolta, aláírását pedig az államfői intézmény iránti tisztelete „végső pecsétjének” nevezte. A Telex részletes összefoglalója szerint a módosítás akkor lép életbe, amikor megjelenik a Magyar Közlönyben. Sulyok megbízatása az ezt követő napon szűnik meg.
Az államfő úgy érvelt, hogy egy elfogadott alkotmánymódosítás tartalmát nem küldheti az Alkotmánybíróság elé felülvizsgálatra. Az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök az elfogadás eljárási szabályait vizsgálhatná, az alkotmányozó többség tartalmi döntését azonban nem írhatja felül. „Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető” – mondta Sulyok. Éppen ezért arra jutott, hogy az aláírás megtagadása nem ellenállás, hanem alkotmányos kötelezettségének megsértése lenne.
Forsthoffer Ágnes átmenetileg államfői jogkört kap
Sulyok megbízatásának megszűnése után az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfő feladat- és hatásköreit. Ebben az időszakban a házelnöki teendőket az Országgyűlés egyik kijelölt alelnöke látja majd el. Forsthoffer nem válik megválasztott köztársasági elnökké, hanem alkotmányos helyettesként biztosítja az államfői működés folytonosságát. Ez lehetővé teszi, hogy az új elnök kiválasztásáig is megszülethessenek a szükséges kinevezések és aláírások.
Az Országgyűlésnek 30 napon belül, titkos szavazással kell új köztársasági elnököt választania. A szavazást Forsthoffer Ágnes írja ki, a győztes pedig az eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Jelöltet legalább 40 országgyűlési képviselő állíthat. Ezt a létszámot önállóan a kétharmados Tisza-frakció és a 44 képviselővel rendelkező Fidesz éri el; a KDNP és a Mi Hazánk csak más frakció támogatásával indíthat saját jelöltet.
Nemcsak Sulyok Tamás távozásáról döntött a parlament
A módosítás visszaállítja a 70 éves korhatárt az alkotmánybíráknál, ezért Polt Péter és további három bíró megbízatása is megszűnik. Kilenc évre rövidül az alkotmánybírói mandátum, miközben a testület ismét maga választhatja meg elnökét. A képviselőknél 12 éves időkorlátot vezetnek be, csökken a sarkalatos törvények köre, megszűnik a Költségvetési Tanács vétójoga és az Országgyűlési Őrség. Emellett megteremtik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos alapját.
Kapcsolódó cikk
Náray Tamás szerint Sulyok Tamás ölbe tett kézzel nézte a Fidesz középszerűségét és korrupcióját
Sulyok szerint a módosítással a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam is megszűnik, az államfői intézmény pedig kiszolgáltatottá válik a mindenkori parlamenti kétharmadnak. Magyar Péter ezzel szemben egyszeri rendszerváltó lépésként indokolta a tisztségviselők eltávolítását, amelyre szerinte a választók felhatalmazást adtak. A Contextus már a törvény elfogadása előtt bemutatta, hogyan veheti át Forsthoffer Ágnes az államfői jogköröket, valamint milyen átmeneti közjogi helyzetet hoz létre Sulyok távozása.
Sulyok Tamás eredeti, ötéves köztársasági elnöki mandátuma 2029. március 4-ig tartott volna.
A következő politikai ütközet már Sulyok utódjáról szól. Magyar Péter korábban olyan jelöltet ígért, aki megtestesítheti a nemzet egységét, és akit akár ellenzéki képviselők is támogatni tudnak, konkrét nevet azonban még nem mondott. A Tisza a saját többségével egyedül is megválaszthatja az új államfőt, a kompromisszumos jelölt ezért politikai döntés, nem parlamenti kényszer lesz. Az új alkotmány pedig később még ezt a rendszert is átírhatja: a kormányfő már a közvetlen államfőválasztás lehetőségét is felvetette.