Orbán Viktor demokratikus jogállam helyreállítását nevezte a Fidesz új küldetésének, miközben a párt elnöke szerint Magyarországon „újra az önkényuralom korszaka” kezdődött. A volt miniszterelnök ellenállási nyilatkozata azért üt nagyot, mert ugyanaz a politikus beszél most a fékekről, ellensúlyokról és a hatalom korlátozásáról, akinek kormányai 2010 után alapvetően átformálták a magyar közjogi rendszert.

Orbán a Facebookon közzétett szövegben az Alaptörvény 17. módosítását támadta. A 444 beszámolója szerint úgy érvelt: a választójog korlátozásával megszűnt a politikai verseny, ezért véget ért a demokrácia is. Ezzel nem egyszerűen egy vitatott törvényt bírált, hanem az új politikai berendezkedés egészének legitimációját vonta kétségbe.

A módosítás a lap ismertetése alapján legfeljebb 3 képviselői ciklust engedélyez, ami a Fidesz–KDNP parlamenti politikusainak jelentős részét, Orbánt is érinti. A volt miniszterelnök ebből azt a következtetést vonta le, hogy a szabály nem a politikai megújulást, hanem az ellenzék kiszorítását szolgálja. A helyzet sajátos iróniája, hogy Orbán most olyan korlátozás ellen emel szót, amely személyesen is elzárhatja előle az újabb miniszterelnöki indulás útját.

Orbán Viktor demokratikus jogállamról beszél, és bojkottot hirdet

Az ellenállási nyilatkozatban Orbán a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnökének eltávolítását is a hatalmi ágak szétválasztásának felszámolásaként értékelte. Azt írta, az új politikai rendszer „illegitim”, mert szerinte az Alaptörvény súlyos sérelmével hozták létre, és a hatalom kizárólagos birtoklására törekszik. A Fidesz ezért nem vesz részt az új közjogi szereplők megválasztásában, vagyis a tiltakozást intézményi bojkottal is összeköti.

Az államfői poszt körüli vita már a kormányoldalnak sem bizonyult egyszerű feladatnak. Magyar Péter parlamenti beszédében arról beszélt, hogy az átmeneti köztársasági elnöknek pártok felett álló, széles társadalmi bizalmat élvező személynek kell lennie. Orbán mostani bojkottja így nemcsak elvi tiltakozás: a Fidesz kivonulása megnehezítheti, hogy az új intézmények mögött valóban széles politikai egyetértés rajzolódjon ki.

A Tisza-kormány és a Fidesz között már a rendszer alapja a vita

Orbán azt is közölte, hogy pártja a kormány mellett az „új politikai rendszer” ellenfele lesz, de kizárólag békés eszközökkel. Ez a megfogalmazás egyszerre próbálja fenntartani a nyomásgyakorlás lehetőségét és kijelölni annak határát. A Fidesz elnöke nem részletes akciótervet tett közzé, de a nyilatkozatból az látszik, hogy a párt a közjogi átalakítás minden új lépését politikai küzdőtérként kezeli majd.

Orbán retorikája közben látványosan felcseréli az elmúlt másfél évtized politikai szerepeit. A Fidesz korábbi kormányzó erejéből olyan pártot igyekszik formálni, amely a hatalom korlátozását, az alkotmányosságot és az egyéni szabadságot védi a jelenlegi kormánnyal szemben. Ez önmagában nem dönti el, mennyire lesz hatásos a stratégia, de megmutatja, hogy a Fidesz nem pusztán személyi veszteségként, hanem rendszerszintű törésként akarja elmagyarázni saját szavazóinak a változást.

„A mai naptól az a küldetésünk, hogy helyreállítsuk a demokratikus jogállamot”

írta Orbán Viktor, aki jóvátételt ígért az általa a rendszer áldozatainak nevezett embereknek.

A következő próbatétel az lesz, hogy a Fidesz miként fordítja le a nyilatkozat kemény mondatait szervezett politikai fellépésre. Orbán azt ígérte, támogatnak mindenkit, aki az önkényuralommal szemben a szabadság mellett emeli fel a hangját. Ha a párt ezt utcai, parlamenten kívüli vagy jogi eszközökkel is követi, a köztársasági elnök megválasztása és az alkotmányozás körüli konfliktus már nemcsak a parlamenti többségről, hanem az új rendszer társadalmi elfogadottságáról is szól majd.