A hatalomátadás pontos időpontját Forsthoffer Ágnes egy Facebook-bejegyzésben erősítette meg. „Az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépésére tekintettel Sulyok Tamás köztársasági elnök úr megbízatása július 20-án megszűnik” – írta. Hozzátette, hogy „alázattal” vállalja a rá váró feladatot, amely jóval több lesz puszta protokolláris helyettesítésnél. A változás ugyanis az ő parlamenti munkáját is azonnal átírja.

Forsthoffer a helyettesítés időtartama alatt nem gyakorolhatja országgyűlési képviselői jogait, erről külön tájékoztatta a Veszprém 02. választókerület lakóit. Formálisan nem választott köztársasági elnökké válik, hanem házelnökként gyakorolja az államfő feladat- és hatásköreit az utód hivatalba lépéséig. Ez azonban rögtön felvetett egy másik kérdést: ki vezeti addig az Országgyűlést?

Hallerné Nagy Anikó veheti át ideiglenesen a házelnöki feladatokat

Forsthoffer erre is előre készült. Bejelentette, hogy dr. Hallerné dr. Nagy Anikó alelnököt javasolja az Országgyűlés elnöki feladatainak átmeneti ellátására. Az erről szóló előterjesztést már írásban benyújtotta, a képviselők pedig a hétfői ülésen szavazhatnak róla. Így rövid időre kettéválhat Forsthoffer eddigi szerepköre: ő a Sándor-palotához tartozó feladatokat kapja meg, miközben Hallerné a parlament működését irányíthatja.

Az átmeneti állapot addig tarthat, amíg az Országgyűlés meg nem választja Sulyok Tamás utódját. Erre harminc nap áll rendelkezésre, a szavazás titkos lesz, az új államfő pedig az eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon léphet hivatalba. Bár Magyar Péter korábban széles körben elfogadható jelöltet ígért, konkrét név egyelőre nem került nyilvánosságra. Forsthoffernek így egy rövidnek tervezett, politikailag mégis kifejezetten érzékeny időszakot kell áthidalnia.

Forsthoffer Ágnes pártatlanságot ígért a politikai ütközet közepén

A házelnök első üzenetében éppen ezért a pártatlanságot hangsúlyozta. „Az átmeneti időszakban minden erőmmel azon leszek, hogy a rám ruházott feladatokat kiegyensúlyozottan, pártatlanul és az ország érdekeit szolgálva végezzem” – fogalmazott. Ez az ígéret különösen nagy súlyt kap, miután az Alaptörvény módosítása teljesen ellentétes reakciókat váltott ki a Tisza és a Fidesz oldalán. Forsthoffer első döntéseit ezért mindkét politikai tábor kiemelt figyelemmel követheti.

Kapcsolódó cikk

Rendkívüli bejelentés: Sulyok Tamás döntött, meghajolt Magyar Péter előtt, és aláírta a törvényt, amely eltávolítja a Sándor-palotából

Az átmeneti államfői időszak közvetlen előzménye, hogy Sulyok Tamás aláírta a saját megbízatását is megszüntető 17. Alaptörvény-módosítást. A jogszabály még szombat este megjelent a Magyar Közlönyben, így hivatalossá vált a július 20-i távozás. A Contextus korábbi összefoglalója részletesen bemutatta, hogyan kerül Forsthoffer Ágnes az államfő helyére, és miért nevezte Sulyok a döntést a jogállamiság szempontjából történelmi töréspontnak.

Sulyok Tamás eredeti köztársasági elnöki mandátuma 2029. március 4-ig tartott volna, az Alaptörvény módosítása tehát több mint két és fél évvel rövidíti le a hivatali idejét.

Forsthoffer Ágnes előtt így egyszerre áll protokolláris és politikai próbatétel. Biztosítania kell az államfői intézmény működésének folytonosságát, miközben minden döntését áthatja majd a Sulyok leváltása körül kialakult konfliktus. Az első lépés hétfőn következik: az Országgyűlés dönthet Hallerné Nagy Anikó ideiglenes megbízásáról, ezután pedig megkezdődhet a verseny az új köztársasági elnök jelöléséért.