A történet a Dunánál kezdődött. A rekordalacsony vízállás és a felmelegedett folyóvíz miatt a paksi blokkok teljesítményét fokozatosan csökkentették, az erőmű pedig hajszálra került a teljes leállástól.
A kiesés az ország áramtermelésének jelentős részét érintheti. Magyar Péter kormánya ezért önkéntes fogyasztáscsökkentést kért, miközben a paksi helyzet miatt kötelező nagyvállalati korlátozások lehetősége is felmerült.
A RIA Novosztyi elemzése előbb ezt a műszaki és gazdasági kockázatot vezette végig. A szerző szerint a háztartások takarékoskodása önmagában kevés lehet, az ipari termelés visszafogása pedig ellátási zavarokat és gazdasági veszteségeket okozhat.
A paksi leállásból a Paks II.-szerződéshez jutottak el
A cikk az utolsó bekezdésben váltott irányt. Felidézte, hogy Magyar Péter korábban felülvizsgálatot ígért a két új blokk megépítésére kötött orosz szerződésnél, mert a beruházás költségét indokolatlanul magasnak tartotta.
Kapcsolódó cikk
Ezután az energiaellátási válság már nem pusztán műszaki problémaként, hanem az orosz beruházás melletti érvként jelent meg.
Magyar úr, most hogy látja: még mindig túl drága?
zárta elemzését a RIA Novosztyi szerzője.
A Glengarry Glen Ross ingatlanügynökei nem akkor próbálják lezárni az üzletet, amikor a vevő nyugodtan összevetheti az ajánlatokat. A bizonytalanságot alakítják sürgetéssé: ha most nem dönt, elveszítheti az egyetlen biztonságosnak mutatott lehetőséget.
A kiszáradó Duna nem válaszol arra, mennyit ér az orosz szerződés
A RIA Novosztyi eredeti elemzése ugyanezzel a váltással köti össze a jelenlegi kapacitáshiányt Paks II. árával. A leállást azonban nem a termelőblokkok alacsony száma, hanem a hűtéshez szükséges Duna rendkívüli állapota idézte elő.
Kapcsolódó cikk
Napokon belül teljes leállás jöhet? Magyar Péter újabb paksi intézkedést ígért
Ez nem bizonyítja, hogy a bővítés szükségtelen, ahogy azt sem, hogy a szerződés túl drága. A két kérdés külön vizsgálatot igényel: kell-e új kapacitás, és megfelelő áron, megfelelő feltételekkel épül-e meg.
A film ügynökei a sürgetéssel akarják lezárni az alkut. A RIA kérdésének valódi tétje viszont éppen az, hogy a válság megengedi-e a szerződés ellenőrzésének lezárását, mielőtt az egyáltalán elkezdődne.