„Igazi restartup vállalkozás vagyunk”
Próbaüzemben tért vissza a Reakció, amelynek neve szorosan összefonódik a Mandiner történetével. A Mandiner 2009-ben a nyomtatott Reakció utódjaként indult, Balogh Ákos Gergely, aki korábban 6 éve távozott az Indextől, pedig szeptember elején már „Mandiner 2009–2026” címmel írt arról, hogy az egykori lap hosszú útja szerinte a végéhez ér, miközben „újra itt a Reakció”.
Balogh a Contextus kérdésére elmondta, az újraindítás gondolata már tavasszal felmerült bennük, de nyáron kezdtek komolyabban foglalkozni a projekttel. A logóban jelenleg is szereplő próbaüzemet nyilvános tesztidőszaknak tekintik: technikai és tartalmi fejlesztések is zajlanak, és ha minden a tervek szerint halad, néhány héten belül lezárhatják ezt a szakaszt.
Arra a kérdésünkre, hatással volt-e az újraindításra a Mandiner sorsának megváltozása, Balogh egyértelmű igennel válaszolt. A Mandinert korábban tulajdonló MCC megszűnésével annak üzleti érdekeltségei állami kézbe kerültek, szeptember 4-én pedig Magyar Péter bejelentette, hogy felmentették a lapot kiadó cég vezérigazgatóját, és leállítják a Mandiner finanszírozását. Balogh szerint mindez „komoly érzelmi hatással” volt rájuk, az új Reakciót pedig egyik munkatársa kifejezésével „igazi restartup vállalkozásnak” nevezte.
A korai Mandinerre építenek, de nem akarják lemásolni
Az új Reakció tipográfiájában, Vélemény rovatában és személyi összetételében is felfedezhető a régi Mandiner öröksége. Balogh mellett Kiss Brigitta és Gazics György dolgozik a lapnál; a Mandiner 2009-es indulásáról maga a Reakció is úgy ír, hogy azt Balogh, Kiss és Rajcsányi Gellért szerkesztette. Balogh ugyanakkor lapunknak azt mondta, nem egyszerű Mandiner 2.0-t készítenek.
„Egy olyan közösség a cél, amit érdekel a politika, vannak közös értékei és szeret ezekről kommentekben vitatkozni” – fogalmazott. Közösségi újságírásban gondolkodnak, amelyben az olvasókat a hagyományos kommentelésnél jóval mélyebben vonnák be a lap működésébe. Mint mondta, építenek a korai Mandinerre és a Reakcióra is, „de érdemi különbségekkel”.
Más médiatermékekkel való együttműködéstől sem zárkóznak el: az ÖT, az Index, a Konfront és a KözTér kapcsán azt válaszolta, mindenkivel kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekednek, és akár szorosabb együttműködések is kialakulhatnak.
Balogh szerint a régi és a mai Mandiner közötti folytonosság nem egyetlen pillanatban szakadt meg. „Lépésről lépésre” történt: elmondása szerint a 2017 után érkező új tulajdonos és lapvezetés számos kérdéshez másként állt hozzá, majd hozzátette: „az utóbbi évekre már messzire jutottak attól, amit mi a nyilvánosságról gondolunk.” Saját, Az Orbán-éra 10+1 nagy bűne és hibája című írása kapcsán azt mondta, az új lap eltérő hangvételét nem tudatos pozicionálásnak, hanem természetes következménynek tartja: „Több mindent másként látunk a világból, és ez különösen igaz az elmúlt 2-4-6 évre.”
A Reakció önmagát ismét „polgári undergroundként” határozza meg. Balogh szerint az underground ebben az esetben elsősorban azt jelenti, hogy nem mainstream: korábban sem voltak azok, és most is több irányból kilógnak. A régi blog.hu-s Reakció-felület jövője még nem dőlt el, de hangsúlyozta, hogy a blog.hu és az ott kialakult kommentközösség nélkül „sokkal szegényebb lenne a Reakció/Mandiner-sztori”.
Az új lap mögött Balogh elmondása szerint jelenleg nincs külső befektető vagy támogató. „A Reakció teljesen szerkesztőségi tulajdonban működik, saját erőből, se befektetője, se támogatója” – válaszolta a Contextusnak. A szerkesztők egyelőre főállásuk mellett dolgoznak a projekten, amelyet Balogh egy „talán-több-mint-hobbi műhelyként” jellemzett. Hosszabb távon ugyanakkor az olvasói közösség támogatására is számítanak.
