Fiatalkori emlékek és évtizedes barátság a ringen kívül

A közösségi médiában megosztott búcsúk közül külön figyelmet kapott Pityinger Péter, Dopeman testvérének bejegyzése. A zenész megindító hangnemben beszélt arról a korszakról, amikor még mindketten fiatal felnőttként keresték útjukat, és a mindennapok kihívásait közösen élték át a fővárosban.

„Nyugodj békében, Bánóczi Zoltán! 18 éves korom óta ismertelek. Nagyon sok éven át voltunk barátok, bár jó pár éve már nem találkoztunk. Megrendülve hallottam, mi történt… Egy csibészebb, férfiasabb világban éltünk, és jó pár kalandon túl voltunk együtt. Én ezekre az időkre és ezekre az emlékekre fogok emlékezni. Jó utat, barátom!” – írta a közzétett bejegyzésben Pityinger Péter, akinek bejegyzése azonnal bejárta a nyilvánosságot.

A megemlékezés arra a sajátos, nyers és fegyelmezett közegre mutatott rá, amelyből Bánóczi Zoltán az előadóművészet felé indult. A sport és az utcák tapasztalatai alapozták meg azt a hiteles és karizmatikus kiállást, amely később filmrendezők és színházi alkotók figyelmét is felkeltette. Géczy Dávid filmrendező egy vizsgafilm kapcsán idézte fel a színész munkabírását. Az éjszakai felkérés ugyanis olyan próbatétel elé állította, amire senki sem számított.