A félkatonai jelleg miatt mélyebbre szivároghatott a politikai akarat
A volt igazságügyi miniszter elemzése szerint a magyar ügyészség sajátos felépítése lényegesen sebezhetőbbé tette a szervezetet a külső nyomásgyakorlással szemben. Az ügyészség ugyanis egy szigorúan hierarchikus, félkatonai jellegű testület, ahol az utasítások felülről lefelé haladva akadálytalanul érvényesülhetnek.
Ez a függőségi viszony azt eredményezte, hogy a politikai szempontok nem álltak meg a felsővezetés szintjén, hanem fokozatosan átitatták az alsóbb szintű döntési mechanizmusokat is. Emiatt az egyes ügyek elosztása, a nyomozások felügyelete és a vádemelési gyakorlat is torzulhatott az elmúlt másfél évtizedben.
A kialakult bizalmi válság miatt Bárándy Péter úgy véli, a szervezet belső megújulási képességei erősen korlátozottak. Emiatt olyan rendkívüli intézményi lépésekre van szükség, amelyek normál működés esetén fel sem merülnének a vádhatóság életében. A szervezet élére felmerült nevekkel szemben Bárándy a rendszerváltás utáni legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán példáját idézi fel. Az ő kinevezése pontosan megmutatja, miért jelenthet áttörést egy kívülről érkező büntetőjogász.
