Biró Ferenc Pál rámutatott a hazai közbeszerzések rendszerszintű hiányosságaira
A hivatalos statisztikák alapján a közbeszerzési szerződések a hazai költségvetési kiadások mintegy 10 százalékát teszik ki évente. Az átvizsgált termékfőcsoportokban a megkötött megállapodások csaknem 25-33 százaléka esetében figyelhető meg egyértelmű és számottevő túlárazás a piaci viszonyokhoz képest. A valódi verseny hiánya és a magányos ajánlattevők jelenléte hosszú távon konzerválja az árak mesterséges magasan tartását az iparágakban. A túlzottan nagyvonalú állami megrendelések folyamatosan rontják a költségvetés hosszú távú egyensúlyi mutatóit. Az építőipari gigaberuházások esetében az elemzések átlagosan 30-35 százalék körüli rendszerszintű túlárazást mutattak ki a vizsgált projekteknél. Ezek az eltérések nemcsak rövid távú pénzügyi veszteséget okoznak, hanem jelentősen rontják a jövőbeli gazdasági kilátásokat és az infrastruktúra minőségét is az egész országban. A klasszikus makroökonómiai modellek is megerősítik, hogy a korrupciós mechanizmusok egyértelműen gátolják a növekedést és növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket. A szakértői becslések szerint a halmozott államháztartási kiadás 2010 és 2025 között a vizsgált szektorokban átlagosan 9 és 10 százalék közötti mértékben haladta meg az indokolt szintet.
Az Integritás Hatóság részletes kimutatást készített a pénzügyi veszteségekről
A korrupcióhoz szorosan köthető, a közpénzekből ténylegesen kivont pénzügyi veszteség a legóvatosabb becslések szerint is eléri a 35-40 ezer milliárd forintos sávot. Ebbe a kategóriába tartoznak mindazok a rejtett költségek, amelyek a tisztességes és versengő piaci ellenőrzések hiányából fakadóan halmozódtak fel az államigazgatásban. A gazdaság egészét érintő, elmaradt GDP-növekedés és a romló beruházási környezet további hatalmas, 40 és 80 ezer milliárd forint közé tehető hosszú távú károkat okoz. A végleges számadatok egy több mint egy évtizedes, elvesztegetett fejlődési pálya negatív gazdasági eredményeit tükrözik a lakosság felé.
Kapcsolódó cikk
A hivatalvezető a bejegyzésében nyomatékosította, hogy a közzétett 60 ezer milliárd forintos végső adat csupán egy rendkívül konzervatív középértéknek tekinthető az elemzésekben. Ez a gigantikus összeg azt a hiányt jelképezi, amit az állam az elmúlt 16 év nem megfelelő gazdálkodásával, a verseny korlátozásával és a túlárazások intézményesítésével okozott. A hatóság szerint a jelenség túlmutat egy szűk elit gazdagodásán, mivel az összes hazai polgár életminőségét rontotta az elhibázott és drága eljárásrend. A szervezet vezetője szerint a múltbéli hibák folyamatos és kitartó feltárása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a jövőben érdemi változások induljanak el az ellenőrzési rendszerben.
A korrupciót vizsgáló állami szervezet vezetőjének pozíciója körül korábban komoly politikai feszültségek alakultak ki, amikor az is nyilvánosságra került, hogy az Állami Számvevőszék elnöke hivatalosan is kísérletet tett a tisztségéből való elmozdítására.
A legújabb gazdasági és korrupciós elemzések közzététele ismét a figyelem középpontjába irányította az állami beruházások és költések átláthatóságának problémáját. A hazai civil szervezetek és a független gazdasági elemzők egyaránt az ellenőrző intézmények jogköreinek kiterjesztését sürgetik az adófizetői pénzek szigorúbb védelme érdekében. A hatósági jelentések nyomán elinduló szakmai viták hosszú távon meghatározhatják a hazai közbeszerzési rendszer jövőbeni jogszabályi kereteit. A legfőbb politikai és gazdasági döntéshozók egyelőre nem reagáltak hivatalosan a felvázolt pénzügyi veszteségekre és az előrejelzésekre a parlamentben.
A 60 ezer milliárd forint számszerűsítve így jött ki:
- A közvetlen közbeszerzési felárazás mintegy 12–15 ezer milliárd forint volt az elmúlt 16 évben.
- A korrupcióhoz köthető, közpénzből ténylegesen kivont fiskális veszteség konzervatív becslés szerint 35–40 ezer milliárd forint.
- A hosszú távú növekedési kár, az elmaradt GDP, a gyengébb beruházási környezet, a rosszabb infrastruktúra a 40–80 ezer milliárdos sávba esik.
Kapcsolódó cikk