A pályája 1998-ban indult, amikor beköltözött az ózdi Hétes-telepre – egy olyan romatelepre, ahol nem volt vezetékes víz, megfelelő fűtés, és közel négyszáz ember élt összezsúfolva mélyszegénységben. Nem kívülről próbálta megoldani a problémát, hanem belülről: az alkotásközpontú szociális és integrációs modell, amelyet kidolgozott, nem az asztalon, hanem a telepen született. Az első években közel száz család kilakoltatását akadályozták meg, állami adósságkezelő programot dolgoztak ki, és alkotótábort szerveztek a Hétes-telepen belül.

Magyar Péter és a Markó utca süketsége

Bódis Kriszta pszichológia és esztétika szakon szerezte diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán, majd a Van Helyed Alapítvány vezetőjeként a magyar roma integráció egyik legismertebb képviselőjévé vált. A pályája 1998-ban indult, amikor beköltözött az ózdi Hétes-telepre – egy olyan romatelepre, ahol nem volt vezetékes víz, megfelelő fűtés, és közel négyszáz ember élt összezsúfolva mélyszegénységben. Nem kívülről próbálta megoldani a problémát, hanem belülről: az alkotásközpontú szociális és integrációs modell, amelyet kidolgozott, nem az asztalon, hanem a telepen született. Az első években közel száz család kilakoltatását akadályozták meg, állami adósságkezelő programot dolgoztak ki, és alkotótábort szerveztek a Hétes-telepen belül.

Közel száz dokumentumriportot készített a Magyar Televíziónak a kilencvenes évek végén a marginális csoportokról – prostitúcióról, homoszexualitásról, kirekesztésről, a romák helyzetéről. Index 2011-ben alapította meg a Van Helyed Alapítványt, amelynek oktatásfókuszú rendszere mára több mint száz hátrányos helyzetű fiatal felzárkóztatásán dolgozik. Bódis 2025 elején csatlakozott a Tiszához – és bár korábban Orbán Viktor is támogatta és Balog Zoltán is elismerte a munkáját, rögtön durva támadásokat kapott a Fidesztől. Telex

Koordinátor – nem miniszter, de kulcsszereplő

A szociális tárcát végül nem Bódis, hanem Kátai-Németh Vilmos kapta meg – az aikidómester vak ügyvéd, aki Csepelen szerzett egyéni mandátumot. Bódis szerepköre azonban más és talán nehezebb: a koordináció az a pont, ahol a legtöbb rendszer elbukik. Az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátórendszer Magyarországon évtizedek óta egymástól elszigetelten, sokszor egymás ellen dolgozik – a gyermekvédelmi esetektől az iskolai felzárkóztatáson át az egészségügyi hozzáférésig minden területen érzékelhető ez a törésvonal. Bódis azért lehet alkalmas erre a feladatra, mert a Van Helyed-modell lényege pontosan az volt, hogy ezeket a szálakat egy helyen, egymásra épülve kezelje.

Bódis Kriszta számos díjban részesült munkájáért, köztük Tolerancia díjakban, Wallenberg díjban, és az Európai Bizottság a szegénység és kirekesztés elleni küzdelem évének arcaként is elismerték. Szeretlek Magyarország Irodalmi munkássága sem elhanyagolható: regényeket és verseket publikál húsz éve, legutóbbi Istenhegy-kötetpárja az Európa Kiadónál jelent meg. A Tisza-kormányban tehát egy olyan ember veszi át a társadalompolitikai koordináció feladatát, aki nemcsak elméletből, hanem évtizednyi terepmunkából ismeri azt a valóságot, amellyel az új kabinet majd szembesül.

Bódis Kriszta az alkotásközpontú módszerének lényegét egyszer így foglalta össze: „Alkotói pozícióba helyezi azokat, akiknek az alkotáshoz sem volt hozzáférése" – most ugyanezt a logikát viszi be a kormányzati koordinációba.

Bódis Kriszta kinevezése szimbolikus és praktikus egyszerre. Szimbolikus, mert egy olyan ember kerül a társadalompolitikai koordináció élére, aki évtizedekig a rendszer által elfelejtett emberekkel dolgozott – és ezt nem projektekből, hanem személyes jelenlétből tette. Praktikus, mert a Tisza-kormány egyik legnagyobb kihívása pontosan az lesz, hogy a széttöredezett szociális, oktatási és egészségügyi rendszert koherens egésszé tegye. Hogy Bódis Kriszta az ózdi Hétes-telepén bevált módszereit képes-e kormányzati szinten alkalmazni, az a következő hónapokban derül ki.