Alkotmányossági aggályok és vizsgálati felhatalmazások
A Fidesz–KDNP képviselőcsoportja korábban terjedelmes normakontroll-indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, azt állítva, hogy a szervezet felállításáról rendelkező jogszabály tizenhárom ponton sérti az Alaptörvényt. Az ellenzéki frakciók szerint a hatáskörök határai elmosódtak, így az ellenőrzés szinte bármely állampolgárt elérheti.
A politikai szövetség indoklásában kiemelte a lakossági juttatások érintettségét is: „Bárki, akihez költségvetési forrás érkezett, közvagyonvédelmi vizsgálat alanya lehet. Az »új ÁVH« vizsgálhatja a nyugdíjasokat, az állami szervek, önkormányzati hivatalok dolgozóit, a szociális támogatásban részesülőket, azokat a családokat, amelyek állami támogatást vagy támogatott hitelt kaptak. Közvagyon a csecsemőgondozási díj (csed), a gyermekgondozási díj (gyed), a családi adókedvezmény, a babaváró támogatás, a családi otthonteremtési kedvezmény, az otthonfelújítási program keretében vagy a vidéki otthonfelújítási programban kapott állami támogatás és hitel.”
A közlemény rámutatott arra is, hogy az eljárások elhúzódása alapvető garanciákat veszélyeztet. A bírálat szerint „az akár másfél évig is elhúzható eljárások ellen nincs semmilyen jogorvoslat. A hivatal azt teszi, amit akar. Ez maga a jogba csomagolt önkény”.
A frakció álláspontja szerint a hivatal banki és adótitkokhoz férhet hozzá, miközben az együttműködést megtagadó magánszemélyekre akár 50 millió, míg a szervezetekre 5 milliárd forintig terjedő bírság szabható ki ismételten, jogorvoslati lehetőség nélkül. Az intézmény felhatalmazása mögött az Alaptörvény 42. cikke áll, ám a parlamenti szavazás során a felsővezetés személyéről is határoztak.
