A szervezet törvényi alapjai és parlamenti vezetése
Mint korábban beszámoltunk róla, a kormányoldal részéről már hetekkel ezelőtt felvázolták a több tízezer milliárdos vagyonvisszaszerzés és elszámoltatás átfogó menetrendjét. Mindehhez kapcsolódóan a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt az Alaptörvény 42. cikke és a 2026. évi XXXIV. törvény hívta életre független állami szervként. A jogalkotó célja az volt, hogy a közpénzek és a vagyoni folyamatok átláthatóságát biztosító intézmény vizsgálja a költségvetési és európai uniós források felhasználását.
A parlamenti többség az intézmény megalakulásakor döntött a felsővezetésről: az Országgyűlés 137 igen szavazattal Unger Anna Rózát elnökké, míg 139 szavazattal Tasnády Katalint nyomozati elnökhelyettessé választotta meg hatéves időtartamra.
Bóka János a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében ugyanakkor azt kifogásolta, hogy a hatóság belső működése és a teljes személyi állomány összetétele a nyilvánosság előtt továbbra sem megismerhető.
Az ellenzéki beadvány szerint a hivatal nem független ellenőrző fórumként látja el feladatait, hanem a kormányzati akarat közvetlen végrehajtójaként terjeszti ki hatáskörét a gazdasági szereplőkre. A beadvány időzítése mögött Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter ügye áll, akivel szemben nemrég kényszerintézkedést rendeltek el.
